A Tükrös zenekar azzal a céllal alakult 1986-ban Budapesten, hogy minél hitelesebben tolmácsolja a magyar nyelvterületek népzenéjét. Személyes találkozások, erdélyi utak, az ekkor még elő népi kultúra megismerése egy életre elkötelezte a városi, komolyzenei háttérből érkező fiúkat a népi hagyomány mellett. Példaképeik a régi falusi bandák, ahol összeszokott kamarazenélés és a muzsikusok táncot szolgáló szerepe jellemző.
KAPCSOLAT: tukros.zenekar@gmail.com
E viharsarki formáció 1993-ban alakult, repertoárjukban megtalálhatóak a történelmi Magyarország valamennyi tájegységének népzenéi. A Délalföld meghatározó táncegyüttes kísérő és táncházas zenekara, ugyanakkor számos önálló koncert, népzenei előadás áll a hátuk mögött.
Kiemelt figyelmet fordítanak az archaikus hangszeres hangzás és a népzenei eredetiség megőrzésére, de olyan dallamokkal, slágerekkel is bátran kísérleteznek, amelyeket nem éppen népzenei stílusban alkottak meg. Nem áll távol tőlük a világzenei hangzás sem és a zenei humor is fontos része létüknek!
KAPCSOLAT: suttyomba@gmail.com // +36 20 9 346 096
A Rozsdamaró zenekar 2000-ben alakult Szegeden. Nevünket egy ismerősünktől kaptuk, ami a népzenetanulás folyamatában sokszor előforduló rossz minőségű, „rozsdás” felvételekre vonatkozik, amelyek anyagából tudjuk az egyéni stílusjegyek pontos megismerésével és újraalkotásával megmutatni a falusi zenekarok egyediségét, egyéni ízét. 2004-ben jelent meg első önálló lemezünk Egykor és most… címmel. 2005-ben megkaptuk a Népművészet Ifjú Mestere címet. Több népzenei antológián szerepeltünk, így az Új Élő Népzene és Táncház-népzene válogatáslemezen. 2019-ben adjuk ki MÉLY című lemezünket a Halmos Béla Program támogatásával.
A Kollégium támogatásával készült lemez: Mély
KAPCSOLAT: rozsdamaroband@gmail.com // +36 20 337 0418
Mi kapcsolhat össze öt fiatalembert, aki az ország öt különböző pontjáról származik, különböző stílusú formációkban játszik, van, aki eközben egyetemen tanul, van, aki egyetemen tanít? Nem más, mint a PásztorHóra! A zenekar 2014-es megalakulása óta több, mint száz helyszínen, négy országban, legalább tízezer embert mozgatott meg.Muzsikájukban egyaránt jelen van az ősi hagyomány és a budapesti táncházas generáció fiatalos dinamizmusa. Idén megjelenő első nagylemezük méltón foglalja össze az eddigi öt évüket, címe: Soha el nem felejtelek. A lemezre több évig készültek, így ez a zenekar eddigi életútjának a lenyomata is. A stílusok közötti átjárhatóság a zenekar védjegye. A tagok egyenként számtalan stílusban megfordultak a régizenétől kezdve a jazzen, popzenén keresztül a metalig. A PásztorHóra sajátos, modern arculata, elképzelései mellett sem feledkezik meg arról, miből is táplálkozik: repertoárjukban a zenekarvezető Bergics András hegedűs gyűjtéseiből is szerepelnek összeállítások. A zenekar egyik különlegessége a jelenleg aktív, furulya-központú moldvai zenekaroktól elütő hangszerelés. Az eredeti, Moldvában tradicionális hangzásra törekvést szolgálja a hegedűk összjátéka, a cimbalmos és kobzos hagyományok egyeztetése, és náluk megfér két dudás is egy csárdában. Zeneileg egységessé a moldvai népzene szeretete kovácsolja őket, megfűszerezve saját benyomásaikkal, ötleteikkel, tapasztalataikkal, bizonyítva, hogy a népzene egyszerre lehet historikus és kortárs.
A Kollégium támogatásával készült lemez: Soha el nem felejtelek
KAPCSOLAT: pasztorhora@gmail.com // Egervári Mátyás
+36 30 375 7556
Az Összehegedült Kárpátok népzenei kalandozás egy koncert alkalmával látott napvilágot 2016-ban, 110 évvel azután, hogy Bartók Béla népzenekutatónk 1906-ban elkezdte rendszeres gyűjtőmunkáját a magyar nyelvterületen, abból a célból, hogy felkutassa az addig ismeretlen magyar paraszti népzenét. Azóta hatalmas mennyiségű anyag és tudás halmozódott fel a Kárpát-medence népeinek népzenéjéről, néptáncáról. Ahogyan a kiadvány címe is jelzi, a lemez zenei anyaga nem ismerve a trianoni határokat, egymás mellett mutatja be a Kárpát-medence különböző nemzetiségeinek népzenei örökségét, így hangsúlyozva azt a bartóki törekvést, miszerint az itt élő nemzetek kulturális hagyományainak ismerete hozzájárulhat e népek testvériségének megerősítéséhez. Vizeli Balázs első kézből tanulhatta meg ezt a muzsikát az idős zenészektől, akik közül sajnos sokan már nincsenek közöttünk. A hagyomány átörökítése viszont nem szakad meg, hiszen tanítványával, Mihó Attilával idézi meg e régi világ zenéjét. Az Összehegedült Kárpátok egyfajta tisztelgés a mesterek, valamint azon emberek felé, akik nélkül a mai magyar népzenei mozgalom és élet nem jöhetett volna létre. A lemezen Istvánfi Balázs, egy ipolysági dudás repertoárjából muzsikál táncdallamokat, Bartók Béla 1910-es gyűjtéséből, Salamon Soma pedig a somogyi, széki, magyarbecei, gyimesi és magyarszováti furulyások játékát idézi meg.
Közreműködők:
KAPCSOLAT: info@folkfest.hu
Hogy mi is az a násfa? „Nyakláncon viselt, drágakővel kirakott arany ékszer.” A násfa jelentését a mai ember már nem nagyon ismeri, s mint ékszer is kiment a divatból, hiszen nagyobb keletje van a csillogó, ám olcsó utánzatoknak. De itt egy értékről van szó: mívesen megmunkált, gyönyörködtető alkotásról. Nem véletlenül választották maguknak ezt a nevet a Násfa együttes tagjai sem. A Zeneakadémián végzett három népzenész célja, hogy a ma embere is rá tudjon csodálkozni az elődeink által kimunkált és lecsiszolt muzsika szépségére, mint egy drágakővel kirakott arany ékszerre. Mint ahogy egy nyakláncon sokféleképpen csillan meg a napfény, az örökségül kapott értéket, az autentikus magyar népzenét sok színben, Somogytól egészen Moldváig képes bemutatni az együttes repertoárja.
A Kollégium támogatásával készült lemez: Násfa
KAPCSOLAT: juhaszkitti.music@gmail.com
A Kubinyi Júlia – Kurdi Gábor – Pusko Márton trió egy fiatal formáció, mely magyar népzenét játszik az egyes tájegységeken használatos hangszereken, mégis egyedi megszólalásban. Izgalmas és változatos hangszerelésben mutatják be a Kárpát-medence azon tájegységeinek magyar népzenéjét, melyek a teljes vonószenekari felállástól eltérően egy vagy két hangszerrel megszólaltathatók. Koncertjeiken a szóló énekhang mellett hegedű, duda, ütőgardon, furulya, kaval, koboz, hosszúfurulya, citera hangszereken moldvai, mezőségi, felvidéki és dunántúli dallamok szólalnak meg.
KAPCSOLAT: info.dudaszo@gmail.com // kubinyi.julia@gmail.com // Kubinyi Júlia +36 30 739 0601
A Korinda Zenekar a magyar nyelvterület keleti végein élő népcsoportok hagyományos népzenéjének hiteles tolmácsolását tűzte ki céljául. Alapítói a szegedi népzenei életben a Mentés Másként Együttes tagjaitól, valamint Hodorog András moldvai furulyás mesterüktől sajátították el zenei tudásuk alapjait, ami meghatározó szerepet játszott a Korinda egyéni hangzásvilágának megteremtésében. Az eredeti felvételekről és az adatközlőktől személyesen megtanult muzsika megszólaltatásában az egyszerűségre, letisztultságra törekednek, ugyanakkor állandóan keresik a saját értelmezések és az egyedi előadásmódok lehetőségeit is.
Bár a zenekar számára a moldvai csángó népzene jelenti a fő irányvonalat, Gyimes, Barcaság, Székelyföld, valamint Bukovina magyar és román vonatkozású népzenéje is repertoárjuk részét képezi. Rendszeresen járnak gyűjteni Moldvába és Erdélybe, mivel fontosnak tartják a még élő idős zenészekkel való személyes kapcsolat kialakítását és ápolását.
A Kollégium támogatásával készült lemez: Rögtől szívig
KAPCSOLAT: korindaband@gmail.com // Csenki Zalán: +36 30 602 1733
