Halmos Béla, aki még két nappal a halála előtt is a színpadon állt

(1946. Szombathely-2013. Budapest)

Halmos Béla egész életét átszövi a zene és a zene szeretete, hiszen már gyerekkorától hegedülni majd brácsázni tanult, zeneiskolai városi, illetve egyetemi zenekarokban és kamaraegyüttesekben is játszott. A népzenével komolyabban 1969-ben kezdett el foglalkozni. Előadóművészként kezdetben a Sebő–Halmos duó tagjaként, majd a Sebő együttes alapítótagjaként tevékenykedett. 1991-től a Kalamajka Együttes prímása, 1972 és 1979 között pedig a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla Néptáncegyüttesének volt az elismert zenekarvezetője. Elindulásától kezdve a táncházmozgalom tevékeny résztvevője volt, mind zenészként, oktatóként, szervezőként, népzenegyűjtőként és kutatóként.

Az MTA Népzenekutató Csoportjának, később az MTA Zenetudományi Intézetének külső munkatársaként, Martin György megbízásából a népi tánczene körébe tartozó hegedűdarabok lejegyzésével, zenekari partitúrák készítésével és a felvételek archiválásával foglalkozott. Több mint egy évtizeden keresztül gyűjtötte Ádám István széki prímásnak és zenekarának az anyagait, ebből született később a kandidátusi disszertációja is. A zenetudományok kandidátusa tudományos fokozatát 1987-ben kapta meg. 1992-től pedig a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa lett, itt hozta létre a Hangszeres Népzene Kutató Csoportot is. 1999-ben kezdte el a Táncház Archívum szervezését, melynek 2000-től ő lett a vezetője is. Az itt elkezdett munkáját az Archívum 2001-óta a Hagyományok Házában folytatja tovább. Munkaidején kívül különböző népzenei és néptáncos rendezvények állandó résztvevője, szervezője, szakmai partnere, és zsűrizője is volt.

Mindezek mellett televíziós műsorok, önálló filmek zenei rendezője, szerkesztője és népzenei szakértőjeként is örömmel tevékenykedett. Előadóként számos hangzóanyagon szerepel, mint népzenei kiadványok szakmai szerkesztője. Aktív szakmai tevékenységei mellett tanulmányokat, önálló köteteket hozott létre, a népi hangszeres tánczene és a táncházmozgalom széles témakörében. Az 50 éves táncházmozgalom jeles képviselője.

Tanulmányok:

1970: diploma – Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar: tervező építészmérnök

Tudományos fokozat, egyetemi beosztás: a zenetudományok kandidátusa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék tanára

Főbb kutatási területek:

Martin György és Kallós Zoltán szakmai és baráti segítségére támaszkodva 1972-től kezdődően bekapcsolódott a hangszeres népzene területén végzendő munkába. Népzenegyűjtései főként a népi hegedűjáték technikai problémáira, az előadásmód és a stílus tanulmányozására, illetve a repertoár felmérésére terjedtek ki.

Szakmai tevékenység:

Hazánkban az eredeti népzene megismerését elsősorban az MTA Népzenekutató Csoport igazgatója, Vargyas Lajos és munkatársai; Martin György, Olsvai Imre, Sárosi Bálint, Vikár László tették lehetővé. Erdélyben pedig Kallós Zoltán végzett hasonlóan sikeres munkát a népzene területén.

1974-ben Ádám István széki prímás zenekara anyagának gyűjtését, már azzal a céllal kezdte el, hogy később egy monográfiát készítsen belőle. A gyűjtéssel párhuzamosan végezte az anyag lejegyzését és feldolgozását is. A témakörben készített előtanulmányai után 1975-től kezdődően jelentek meg az egy-egy részterületet felölelő, a széki hangszeres népzenét elemző-bemutató publikációi *(lásd a publikációk jegyzékét).

1982-ben sikeresen pályázott egy hároméves aspirantúrára. Mint a Zenetudományi Intézet aspiránsa Sárosi Bálint irányításával készítette el a kandidátusi disszertációját, ami az „Ádám István Icsán és bandája – egy széki zenekar monográfiája” címet kapta. Az értekezés megvédésére 1987-ben került sor, ekkor megkapta „a zenetudományok kandidátusa” tudományos fokozatot is.

Ezt követően a Zenetudományi Intézetben dolgozott, mint a hangszeres népzene kutatásával foglalkozó tudományos munkatárs. 1988-ban az Intézet Hangszeres Népzene Osztálya, átkerült a Néptánc Osztályra, itt dolgozott 1992. január 1-ig. 1992-től pedig már a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársaként tevékenykedett – előbb a Tudományos Osztályon, később a Népművészeti Osztályhoz tartozóan.

Megszervezte és az OTKA támogatással működtette a Hangszeres Népzene Kutató Csoportot, amelynek tevékenysége elsősorban az alapkutatásra terjedt ki és szorosan kapcsolódott a táncházmozgalomhoz és az oktatáshoz is.1999-ben kezdte el a Táncház Archívum szervezését, majd 2000-ben osztályvezetői kinevezését kapott. 2001-től a Hagyományok Háza Népművészeti Műhelyében végezte munkáját, később pedig a Lajtha László Folklórdokumentációs Központba került, ahol a Táncház Archívum vezetőjeként dolgozott.

Egyéb szakmai tevékenység:

Zenei rendezőként, szerkesztőként és népzenei szakértőként televíziós műsorok és önálló filmek készítésében vett részt.

Játékfilmek és televíziós műsorok szereplője (pl. Jancsó Miklós: Még kér a nép; Zolnay Pál: Fotográfia, Sámán; Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél, Rossz emberek; Székely Orsolya: Hajnalban indultunk, Regölés stb.)

Oktatói tevékenységei:

1976-78 között Budapesten, a Népművelési Intézetben, 1981-86 között pedig Győrben, Jászberényben, Szegeden, Debrecenben és Bonyhádon hegedűtanárként, illetve a táncházzenész-tanfolyamok vezetőjeként dolgozott. Kollégáival együtt mintegy 300 hazai és külföldi muzsikust tanított, ma már több száz ilyen zenekar működik az országban, a környező országokban, Európa más országaiban, sőt az Egyesült Államokban és Kanadában is. Halmos közreműködött a hazai zeneiskolai népzeneoktatás szervezésében, néhány évig a Miskolci Bölcsész Egyesület adott helyet a népzenetanárképzés első kísérletének – itt tanszékvezetőként irányította az oktatást. 2007/2008-as tanévtől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene tanszakának oktatójaként dolgozott.

Előadóművészeti pálya:

Halmos Béla 1969-től kezdett intenzíven foglalkozni a népzenével. Részt vett a Magyar Televízió „Röpülj Páva” népdalversenyén, mint énekes-gitáros szólista, illetve Sebő Ferenc műegyetemi évfolyamtársával együtt, mint énekes-gitáros duó is felléptek. Előadóművészi pályájának első, legintenzívebb szakasza 1969-től 1979-ig tartott. A Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként a kulturális élet szinte minden területén tevékenykedett itthon, és külföldön egyaránt. Emellett 1972-1979 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla Néptáncegyüttesének zenekarvezetője volt és a kezdettől fogva részt vett az alakuló táncházmozgalomban. 1991-től a Kalamajka együttes prímása lett.

Főbb publikációk:

Könyvek:

1986: Ádám István és bandája (Egy széki zenekar monográfiája). Kandidátusi disszertáció, kézirat, Budapest

1995: A széki férfitáncok zenéje. Széki hangszeres népzene I. (Virágvölgyi Mártával közösen). Magyar Művelődési Intézet, Budapest

Tanulmányok:

A széki háromhúros kontra. In: Síppal-dobbal 4., Budapest, 1975,

25-41.

Ádám István széki prímás. In: Zenetudományi Dolgozatok 1980, Budapest, 85 -113.

Ádám István széki prímás. In: A széki hangszeres népzene, szerk.: Felföldi László és Virágvölgyi Márta. Planétás Kiadó, Budapest, 2000, 398-426.

Közjátékok egy széki vonósbanda tánczenéjében. In: Zenetudományi Dolgozatok 1981, Budapest, 191-220.

Közjátékok egy széki vonósbanda tánczenéjében. In: A széki hangszeres népzene, szerk.: Felföldi László és Virágvölgyi Márta. Planétás Kiadó, Budapest, 2000, 109-139.

Tizenkét széki csárdás. Egy tánczenei folyamat vizsgálata. In: Népzene és zenetörténet IV., szerk.: Vargyas Lajos. Budapest, 1982, 157-224.

Tizenkét széki csárdás. Egy tánczenei folyamat vizsgálata. In: A széki hangszeres népzene. Szerk.: Felföldi László és Virágvölgyi Márta. Planétás Kiadó, Budapest, 2000, 274-351.

Cikkek:

A széki tánc rendje-módja. In: Síppal-dobbal 5., Budapest, 1975, 17-27.

A táncházmozgalom jövője. In: Zöldövezet. NICHE Alapítvány, Budapest, 1991, 47-55.

A táncházmozgalomról. In: A Magyar Művelődési Intézet évkönyve 1993-1994. Budapest, 1994, 25-32.

The Táncház Movement. In: Hungarian Heritage Volume 1, Numbers 1-2. Spring/Autumn, European Folklore Institute, Budapest, 2000, 29-40.

The Táncház Archive. In: Hungarian Heritage Volume 2, Numbers 1-2. European Folklore Institute, Budapest, 2001, 57-60.

Hanglemezek írásos anyagai:

Kísérő tanulmányok

Észak-mezőségi magyar népzene I-IV. Gyűjtötte: Kallós Zoltán és Martin György. Hungaroton, Budapest, 1985

Bonchida – Válaszút, SLPX18107

Búza, SLPX18108

Ördöngösfüzes, SLPX18109

Magyarszovát, SLPX18111

Kalotaszegi magyar népzene. Nádasmente I. Méra. Gyűjtötte: Kallós Zoltán és Martin György, SLPX18150-51, Hungaroton, Budapest, 1990

Lemezborító szövegek

Kallós Zoltán kedves dalai. SLPX18110, Hungaroton, Budapest, 1984

Este a Gyimesbe’ jártam. SLPX18130, Hungaroton, Budapest, 1987

Vágják az erdei utat. SLPX18149, Hungaroton, Budapest, 1988

A felkelő nap háza Nemzetközi Népzenei Fesztivál Szeged 1988. SLPX18157-58, Hungaroton, Budapest, 1989

Népzenei mozgalom – táncházmozgalom

Kislemez

Közreműködés önállóan – Röpülj Páva! SP60016 BIEM, Qualiton, Budapest, 1970

Önálló lemez a Sebő együttessel Weöres – Sebő együttes. SEP27481, Pepita, Budapest, 1974

Táncház – Sebő együttes. SEP28022, Hungaroton, Budapest, 1974

Közreműködés a Sebő együttessel-MIDEM’79. SPS70363, Hungaroton, Budapest, 1979

Kalocsai kertek alatt… 

Nagylemez 

Önálló lemez

Az a szép piros hajnal. SLPX18173, Hungaroton, Budapest, 1989

Önálló lemez a Sebő együttessel

Sebő együttes. SLPX17482, Pepita, Budapest, 1975

Táncházi muzsika – Élő Népzene VI. SLPX18031-32, Hungaroton, Budapest, 1978

La Hongrie Musique et Dances – Ensemble Ferenc Sebő. ARN33444, Arion, Rennes, 1978

Sebő Ferenc – Énekelt versek SLPX13877, Hungaroton, Budapest, 1980

Önálló lemez a Sebő és a Muzsikás együttessel

Táncház I. – Élő népzene IV. SLPX18041, Hungaroton, Budapest, 1978

Táncház II. – Élő népzene V. SLPX18042, Hungaroton, Budapest, 1978

Közreműködés önállóan

Szörényi Levente – Hazatérés. SLPX17641, Pepita, Budapest, 1980

Táncház Találkozó 1982. KR-920, Magyar Színkör, Budapest, 1983

Hongrie Le Dernier Passage. 558610, Radio France, (Franciaország), 1983

Dúdoltam én: Sebestyén Márta. SLPX18118, Hungaroton, Budapest, 1987

A felkelő nap háza – Nemzetközi Népzenei Fesztivál, Szeged 1988. SLPX18157-58, Hungaroton, Budapest, 1989

Közreműködés a Sebő-Halmos duóval

József Attila, Berek Kati, Sebő Ferenc, Halmos Béla. LPX13734, Hungaroton, Budapest, 1972

Közreműködés a Sebő együttessel

Hazáért és szabadságért – Rákóczi dokumentumok. SLPX15053, Hungaroton, Budapest,1976

Táncház. SLPX18033, Hungaroton, Budapest, 1977

Trufa – Magyar népi humor. LPX18040, Hungaroton, Budapest, 1978

Táncház Találkozó 1982. KR-920, Magyar Színkör, Budapest, 1983

Hanglemezszerkesztés

Táncház’84. SLPX18106, Magyar Színkör és a Hanglemezgyártó Vállalat, Budapest, 1984 (Vavrinecz  Andrással közösen)

Kallós Zoltán kedves dalai. SLPX18110, Hungaroton, Budapest, 1984 (Kallós Zoltánnal közösen)

Vágják az erdei utat – Erdélyi katonadalok. SLPX18149, Hungaroton, Budapest, 1988 (Kallós Zoltánnal közösen)

A felkelő nap háza – Nemzetközi Népzenei Fesztivál, Szeged 1988. SLPX18157-58, Hungaroton, Budapest,1989

Zenei rendezés

IV. Magyarországi Táncház Találkozó. SLPX18101, Hungaroton, Budapest, 1985

Zengő együttes – Hungarian Folk Music. SMKBP012, Somogy

Megyei Művelődési Központ, Kaposvár, 1987

Fodor Sándor Neti – Kalotaszegi népzene. SLPX18122, Hungaroton, Budapest, 1989

Kazetta

Önálló kazetta – Az a szép piros hajnal. MK18173, Hungaroton, Budapest, 1989

Önálló kazetta a Kalamajka együttessel – Ez is Borivóknak való! AKÓMK001, Akó Kft., Budapest, 1999

Közreműködés a Sebő együttessel – Meg kell a búzának érni. MK18222, Hungaroton, Budapest, 1992

Kazettaszerkesztés – Meg kell a búzának érni. MK18222, Hungaroton, Budapest, 1992

CD 

Önálló CD – Az a szép piros hajnal. HCD18173, Hungaroton, Budapest, 1995

Önálló CD a Sebő együttesselSebő Ferenc – Galagonya – Énekelt versek. HCD14249, Hungaroton Classic LTD, Budapest, 1996

Önálló CD a Kalamajka együttessel- Ez is Borivóknak való! AKÓCD001, Akó Kft., Budapest, 1999

Haj Rákóczi, haj Bercsényi. PTCD001, Petrovits Tamás, Budapest, 2002

Széki pár – In memoriam Molnár-utcai táncház. PTCD002, Petrovits Tamás, Budapest, 2003

Aprók táncházában II. PTCD003, Petrovits Tamás, Budapest, 2003

Önálló CD a Kalamajka és az Egyszólam együttessel – Megütik a dobot. EP-CD048, Etnofon és a Pax Pannoniae Kft., Budapest, 1998

Közreműködés a Kalamajka együttessel – Magyar katonadalok és énekek a XX. századból. P+C MEGA 2001CD1, Megafilm, Budapest, 2000

Zenei rendezés

Táncháztalálkozó’96. MMICD003, Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1996

Táncháztalálkozó 2000. MMICD007, Magyar Művelődési Intézet. Budapest, 2000 (Péterdi Péterrelközösen)

Jöttömbe’-jártomba’. SZA2000, Széles András, Budapest, 2000

Verseskötet CD mellékleteSebő – Nagy László. HE 935/ISBN 963 208 862, Helikon Kiadó – Gryllus, Budapest, 2004

Eredeti népzenei lemezek

Kislemez 

Közreműködés a szerkesztésben

Táncház – Méhkeréki román táncok. SEP28027, Hungaroton, Budapest, 1975

Nagylemez

Lemez szerkesztés

Észak-mezőségi magyar népzene I-IV. SLPX18107-9, Gyűjtötte: Kallós Zoltán, Martin György. Hungaroton, Budapest, 1985 (Bonchida – Válaszút. SLPX18107; Búza. SLPX18108; Ördöngösfüzes. SLPX18109; Magyarszovát. SLPX18111)

Kalotaszeg magyar népzenéje – Nádasmente I. Méra. LPX18150-51, Gyűjtötte: Kallós Zoltán és Martin György, Hungaroton, Budapest, 1990 (Éri Péterrel közösen)

Közreműködés a lemez szerkesztésében

Magyar népzenei antológia. SLPX19112-6, Hungaroton, Budapest, 1985

Szakértés

Gyimesi népzene – Halmágyi Mihály. SLPX18145, Hungaroton, Budapest, 1988

Televíziós műsorok

Zenei rendezés, szerkesztés (Szomjas Györggyel és Rosta Katalinnal közösen)

Népzenei magazin. Magyar Televízió; 1991-től havonta jelentkező műsor és több ún. különkiadás

Táncház (népzenei magazin). Duna Televízió; 1994-től havonta jelentkező műsor

Filmek

Sorozat szerkesztése és zenei rendezése

A “Muzsikusportrék” c. sorozat filmjei, rendező: Szomjas György

A szívben még megvan. Zerkula János prímás, Gyimesközéplok. 1994

Rabja vagyok az életnek. Maneszes Márton prímás, énekes, Magyarszovát. 1994

Pista bácsi, dudáljon kend! Pál István juhász – dudás, furulyás, Tereske. 1995

Magyarország szélin. Jánó Anna énekes, Lészped. 1996

Hej, Kisandrás! Gergely András énekes, Türe. 1997

Neti Sanyi. Fodor Sámuel prímás, Kisbács. 2000

Megyek az utcán lefelé. Szántó Ferenc prímás, furulyás, énekes, Magyarbece. 2001

A szászcsávási banda. Jámbor István prímás és zenekara, Szászcsávás. 2001

Járd ki Zsiga! Karsai Zsigmond énekes, táncos, Lőrincréve. 2001

Zenei rendezés és közreműködés

Mulatság (Téka táncháztábor, Nagykálló). Rendező: Szomjas György, 1988

Zenei rendezés

Szabad a tánc (Táncháztalálkozó, Budapest). Rendező: Szomjas György, 1989

Szakértés és közreműködés

Beyond the Forest (Erdély és a táncházmozgalom). Rendező: Rónay Eszter (London), 1990

Szakértés

Balladák filmje. Kallós Zoltán nyomában, I. rész 1983-1989. Rendező: Gulyás Gyula és Gulyás János, 1989

Széki lassú. Rendező: Gulyás Gyula és Gulyás János, 1990

Díjak és kitüntetések:

1973: a Népművészet Ifjú Mestere

1975: a Szocialista Kultúráért

1975: SZOT Díj (Sebő Ferenccel megosztva)

1985: Állami Díj (Sebő Ferenccel és Tímár Sándorral megosztva)

1989: Magyar Művészetért Díj

1998: a Planetáris Tudat Díja (Sebő Ferenccel és Tímár Sándorral megosztva)

1998: Magyar Örökség Díj

1999: Gyula Város Díszpolgára

1999: Budapestért Díj (Sebő Ferenccel megosztva)

2006: Bartók Béla Emlékdíj

2012: Népművészet Mestere Díj

2012: Prima díj (Magyar népművészet és közművelődés 

          kategóriában) 

2013: Széchenyi-díj

A 2013-ban készült életrajzban nem szereplő további információk:

(Halmos Béla halála után Jantyik Csaba által összegyűjtve.)

2007 és 2013 között a Jantyik testvérek alapította PG Csoport zenekarral játszott, 2011-ben Szomjas György zenés filmeket készített közös munkáikról. Így született az

Alföldi Rock (mozifilm), Hegyen-völgyön (dokumentumfilm) és a 25g (koncertfilm). Az A38 hajó színpadán együtt rögzítették a “Megyek a hegyen” című. közös műsorukat. A zenekarral külföldön: Rómában, Párizsban, Krakkóban és Székelykeresztúron is felléptek.

Csak kevesen tudják, de Halmos az utolsó koncertjét is a PG Csoporttal adta, 2 nappal halála előtt, Esztergom városában.

Halmos Béla 2012-ben szerkesztette és Jantyik Csabával elkészítette a “Tisztelet a Mestereknek” című dupla CD-t, a Fonóban rendezett előadás hanganyaga alapján, valamit együtt szerkesztették a “Meg kell a búzának érni” névet kapó fotókiállítást, a Táncházmozgalom 40.évfordulója tiszteletére. 2013-ban befejezte az Új Régi Hang filmsorozatot, amit Szomjas Györggyel közösen készítettek. A filmsorozat 12 DVD-n, angol és magyar dokumentációval, és számos extrával jelent meg a Híd Média kiadásában.

2013-ban Japán körutat tett zenésztársaival, eközben tovább szerkesztette és bemutatta a “Meg kell a búzának érni” cíymű fotókiállítást. Még ugyanebben az évben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választották.

Halála után elkészül a róla szóló az “Egész Életem hegedű” című film (MMA Krea TV, r: Medgyesi Gabriella) és a “Hosszú búcsú Halmos Bélától” című film (Híd Média, r: Szomjas György). Szomjas György munkatársaival tovább folytatta- a még Halmos Bélával megkezdett – népzenei portrésorozatot. Aminek újabb12 filmje készült el, melyben a Halmos film lett az első rész. 2021-ig, Szomjas György haláláig 11 filmet készítettek az alkotók. A 12. azaz az utolsó filmet, amely a Táncházról szól, Sebő Ferenc fejezte be 2022-ben. 2015-ben építész-hallgatói időszakából származó rajzaiból nyílt kiállítás.

Halála után, emlékére és tiszteletére:

Népzenei és Világzenei Fesztivál – Gyulán,

Országos népzenei találkozót – Bonyhád,

Halmos Béla Kollégium alakul – NKA,

Halmos Béla Programiroda jön létre –PKÜ.

Emléktáblát avattak lakóházánál Budapesten, a Forint u 3. sz alatt, és Gyulán, az Ecsedi utcában, ahol nevét utca is viseli már, és emléktáblát kapott édesapja is, építészként, városépítőként és várostervezőként.

2014-ben elkészült Halmos Béla síremléke a Farkasréti temetőben. Még ugyanebben az évben az egri Kaláka fesztiválon, Rosta Katalin szerkesztésében (egykori barátja és munkatársa) bemutatták a “Béla bácsi” című fotókiállítást Halmos Béla emlékére.

2015-ben nevével vándor-díjat alapítottak, ezzel elismerték el munkásságát, és nagyértékű szakmai tevékenységét. Ezen felül 1 évig a díjazott használhatja Halmos Béla hegedűjét.

2016-tól feldolgozott hagyatéka elérhető lett a Hagyományok háza anyagai között, ahol évente egyszer Halmos Béla nap-ot is tartanak. Ugyanitt egy terem is viseli nevét a felújított épületben.

2016-ban a 70 éves évfordulóra elkészül a Hosszú Búcsú Halmos Bélától című film olasz és francia feliratos változata is, melyet Rómában és Párizsban is bemutattak. Az esemény a PG Csoport “Halmos-emlékkoncert”zárta le.

2016-ban a Nemzeti Színházban Szomjas György és csapata létrehozta a “Betyárjáték” című előadást, ahol képben és hangban is feltűnik Halmos Béla. A 70. évfordulón Gyulán, és Budapesten, a Nemzeti Színházban koszorúzással emlékeztek meg a népzenészről.

Halmos Béla 2021-ben lett volna 75 éves, ebből az alkalomból a Jantyik Zsolt és Csaba, Pál István Szalonnával és zenekarával “Aranyosra festem” címmel készítettek lemezt – Béla és a Jantyik testvérek közös ötleteiből. A Halmos Béla Programiroda által támogatott lemezen Halmos Béla két kiadatlan felvétele is megjelent. 2022-ben fotókiállítással és előadással is készültek az évfordulóra.

2021 karácsonyán egykori munkatársai és barátai együtt énekeltek és dolgoztak a „Szent Karácsony szép meséje” című dalban, ami igazén nagy sikert aratott. Előadta: Halmos Béla (felvételről), Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Gryllus Dániel, Fábián Éva, Ferenczi György, Jantyik Zsolt és Jantyik Csaba, valamint a PG csoport.