Népzenét visz a belvárosba a Halmos Béla Program!

A mesés hangulatú Benczúr-kertben júliusban és augusztusban kerülnek megrendezésre a zeneileg sokszínű rendezvények, melyeken a hallgatók nem csak népzenei, de a jazz- és világzene által inspirált dallamokat és ritmusokat is hallgatnak majd.

A Benczúr-kerti Esték július 20-án vette kezdetét a Benczúr Palota ősfás kertjében, mikor is Herczku Ági és a Banda lépett a belvárosi színpad deszkáira. A Liszt-díjas Herczku Ági és a Fonogram-díjas Nikola Parov vezette zenekar a Kárpát-medence és a Balkán népzenéjének legszebb darabjait hangszerelik újra. Bandázom című lemezük a világ legrangosabb világzenei listáján, a World Music Chart Europe-on is helyet kapott.

Nézze meg a képgalériát itt.

A Halmos Béla Programiroda nyári koncertsorozata augusztus 24-én robog tovább a népzenei túrán, amikor is az Erdőfű Népi Kamarazenekar áll majd a Benczúr-kert színpadára. A magyarországi táncházzenészek összefogásából létrejövő banda a vonós zene iránt érdeklődők kedvence, hiszen munkásságuk esszenciája, hogy a magyarlakta területek és az ezeken élő etnikumok népzenéjének sokszínűségét a vonós hangszerek legszélesebb skáláján prezentálják a nagyérdeműnek.

Ez itt a Benczúr-kert! Legyél velünk! Vegyél Velünk friss levegőt!

A nyár utolsó Halmos-programja a hatodik kerület diplomata negyedében szintén egy kiváló zenészekből verbuvált, friss, a nép- és nemzetközi világzenéhez egyaránt kreatívan álló zenekar, a Babcsán Projekt koncertje lesz. Augusztus 31-én lehet szem- és fültanúja a közönség a műfajokon átívelő, balkáni és magyar ritmusok által inspirált zenei performanszának.

Budapest Ritmo: Pályázat zenés kisfilmek elkészítésére

A térség kiemelkedő világzenei showcase-fesztiválján, a Budapest Ritmo-n (2022. április 7–10.) nagykoncertek keretében, showcase-színpadon és idén először filmprogramban is megmutathatják magukat a világzene legizgalmasabb zenészei. 

Olyan zenekarok jelentkezését várják, akik szeretnék kreatív, rendhagyó kisfilmeken is megmutatni magukat és mondanivalójukat!

A 7. a Budapest Ritmo zenei filmprogrammal bővül: a filmkészítő workshopok és zenei témájú dokumentumfilmek vetítése mellett lehetőséget kínál a nemzetközi zenei filmfesztiválok képviselőivel való kapcsolatépítésre is. 

A Budapest Ritmo 2021-es online kiadására készült négy zenei kisfilm mintájára világzenei előadók vagy világzenei produkciók számára filmkészítői pályázatot hirdetünk. 

Ki pályázhat?

  • magyar és határon túli magyar zenészek, zenekarok, formációk
  • népzenében, világzenében és társterületeiken alkotó, abból inspirálódó zenészek, zenekarok, formációk
  • nemzetközi piacra készen álló, feltörekvő zenekarok

A pályázás menete:

Első forduló

Jelentkezési határidő: 2022 január 3. 12 óráig

  • Pályázati anyag: zenekar rövid bemutatása (max. 1000 leütés), zenei koncepció ismertetése (max. 1500 leütés), hanganyag mp3 formátumban vagy lejátszási listában, film felhasználási terv, cél ismertetése (max.1500 leütés)
  • Elvárás: világos elképzelés, vízió, annak céljával és piacával, határozott motiváció a film elkészülésében, nyitottság külföldi piacra, jó minőségű hanganyag, stabilan együtt zenélő formáció

Az első forduló eredményhirdetése: legkésőbb 2022. január 14.

A max. 8 továbbjutó pályázó mentorok segítségével készíti el a második fordulóra beadandó pályamunkákat. A mentor segítséget nyújt: zenei és filmes csapatok összekötésében, szakmai kérdésekben, a pályamunka szakmai kereteiben, szempontjaiban. 

Második forduló

Beadási határidő: 2022. január 28. éjfélig
Pályázati anyag: részletes koncepció (treatment), költségvetés
Elvárás: magas minőség, megvalósíthatóság, kreatív, újító szándék
Eredményhirdetés: legkésőbb 2022. február 4.

A győztes pályamunkák kiválasztása:
A második fordulóra beérkezett pályaművekről az 5 fős szűri zárt ülésen dönt. 
A zsűri által kiválasztott két koncepció megvalósítására a szervezők 4–4 millió hozzájárulást biztosítanak.

A filmek elkészítésének és átadásának határideje: 2022. április 1.

Példák a Budapest Ritmo Online 2021-en bemutatott zenés filmek közül:

A kiválasztott filmek a Budapest Ritmo filmprogramjában, 2022. április 10-én kerülnek bemutatásra.

Formai keretek

  • a filmet hossza: legalább 25, de legfeljebb 40 perc
  • hangfelvétel veszteségmentes formában, hangfájlonként, az általánosan elterjedt professzionális broadcast formátumok egyikében 
  • eleje- és végefőcím, stáblista a Budapest Ritmo sablonja szerint, mely sablont szervezők 2022. március 20. napjáig biztosítanak
  • kommunikációs anyagok (werkfotók, videók), press kit elkészítése 2022. március 15-ig
  • a filmek átadásának határideje: 2022. április 1.

Amit kínálnak

  • filmenként nettó 4 millió forint a film előkészítésére és gyártására
  • a továbbjutott pályázatok és megvalósult filmek kommunikációja, nagyobb médiaelérés a Bartók Tavasz részeként a Budapest Ritmo kampányán keresztül
  • a film premierjének megszervezését az áprilisi Bartók Tavasz részeként Budapest Ritmo programján
  • a nyertes film csapatának részvételi lehetőség a Budapest Ritmo programjain és a konferenciáján

Kiválasztási szempontok

  • Újszerű látásmód és kreatív koncepció, amely művészeti értéket képvisel, túlmutat a megszokott koncertfilm-élményen, a videóklipen vagy a promóciós filmeken
  • Megvalósíthatóság (büdzsé, timing, járványügyi szempontok)
  • A Budapest Ritmo szellemiségével való összeférhetőség
  • Lehetőség szerint élő hangfelvétel

Jelentkezem a Budapest Ritmo filmpályázatára!

Elindult a jelentkezés a 2022-es Budapest Ritmo Fesztiválra!

JELENTKEZZ A RÉGIÓ EGYIK LEGNAGYOBB VILÁGZENEI FESZTIVÁLJÁRA!

A Budapest Ritmo
A Budapest Ritmo a világzenei színtéren Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb szakmai eseménye és fesztiválja. A Budapest Ritmo-n találkozhattok a szakma kiemelt szereplőivel – managerekkel, fesztiválszervezőkkel, szakemberekkel – és egy nagyon fogékony nemzetközi közönség előtt mutathatjátok meg zenéteket. Pályázz és gyere el – mert hisszük, hogy a határokon átívelő zene fontos üzenetet hordoz!

Showcase fesztiválnap
A fesztivál első napján a jelentkezők közül nemzetközi szakemberekből álló zsűri által kiválasztott hat térségbeli együttes lép fel. A kapcsolódó szakmai események és a koncertek is remek alkalmat kínálnak a kapcsolatépítésre, hogy szakmai visszajelzéseket szerezhessetek vagy akár koncerteket köthessetek le. A showcase koncerteket idén is a Szimpla Kert fogadja be.

A Budapest Ritmo 2019-es showcase napjáról ezen a linken találtok videós összefoglalót.

(a kép forrása: budapestritmo.hu)

Kik jelentkezhetnek?

  • magyar és határon túli magyar zenekarok
  • világzenét játszó zenekarok
  • nemzetközi pályát megcélzó zenekarok

Mit ad a Budapest Ritmo?

  • részvételi lehetőség a Budapest Ritmo programjain és a konferenciáján,
  • személyes találkozás és visszajelzés a szakma nemzetközi képviselőitől,
  • kapcsolatépítés: a Budapest Ritmo konferencia, a Speed Dating program és további informális események is remek alkalmat kínálnak a networkingre,
  • nagyobb médiaelérés a Budapest Ritmo kommunikációs kampányán keresztül,
  • segítség a zenekar nemzetközi jelenlétének és stratégiájának kialakításához.

Mielőtt pályázol:

  • Győződj meg róla, ráérsz-e április 7-én, a Budapest Ritmo showcase napján!
  • Tervezz úgy, hogy a networking eseményen is részt tudj venni aznap!
  • Készülj kb. 40 perces koncertanyaggal! Ilyen hosszú egy Budapest Ritmo showcase koncert.

Számolj vele, hogy a fellépési lehetőséghez jutó zenekarok tiszteletdíjban és utazási költségeik megtérítésében nem részesülnek, ezeket a pályázóknak kell fedezniük!

A JELENTKEZÉSHEZ TÖLTSD KI EZT A KÉRDŐÍVET!

A jelentkezés határideje: 2022. január 7. éjfél!
További információk a Budapest Ritmo Fesztivál honlapján.

Nyilvánossá váltak az őszi pályázatok eredményei

A Halmos Béla Program négy nyílt pályázatának eredményei váltak nyilvánossá a napokban. A Halmos Béla Kollégium közel 75 millió forint odaítéléséről döntött december elején.

Az alábbi kiírásokról születtek döntések:

  • Népzenei képzési programok támogatása
  • Hazai és szomszédos országbeli koncertek támogatása
  • Népzenével foglalkozó nyomtatott és online tartalmak megjelenésének támogatása
  • Hazai és környező országokban megrendezendő népzenei konferenciák megvalósításának támogatása

A Kollégium döntései elérhetők az NKA honlapján.

Fontos változás!

Szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy mostantól nem papíralapú szerződést fognak kapni a pályázók a támogatásról, hanem egy támogatói okirat érkezik majd a felhasználói fiókba. Az értesítő levélben ennek tényéről mindenki részletes tájékoztatót fog kapni.
A Kollégium tisztelettel megkér minden pályázót, hogy figyelmesen olvassa el az értesítő levelet, mert ezzel lényegesen megkönnyíti, meggyorsítja az ügyintézést a munkatársak számára.

Minden nyertes pályázónak gratulálunk, kívánunk sikeres, színvonalas programokat!

Kiemelt kép forrása: zeneakademia.hu

Nyári koncertsorozatunk júniustól indul!

Harmadjára tölti meg népzene a belváros legtágasabb és legelegánsabb kertjét – itt a Benczúr Kerti Esték népzenei koncertsorozata!

Az NKA Halmos Béla Programiroda és a Benczúr Ház Kulturális Központ együttműködésében létrejött koncertsorozat idén is várja a népzene kedvelőit! 2021. június 23. és szeptember 1. között, összesen 6 alkalommal élvezhetjük a népzenét szerda esténként a belváros legelegánsabb kerthelyiségében, a Benczúr Ház Kulturális Központ udvarán.

Az első koncertet június 23-án a Nógrád megyei Dobroda zenekar adja, aminek tagjai között Balogh Kálmán cimbalmost és Fekete Bori énekesnőt hallhatjuk majd; másodikként július 7-én Szabó Dániel és a Pázsint – egészen friss formáció lép fel. A fellépők között találjuk még július 21-én Tímár Sárát és zenekarát; augusztus 11-én a délszláv és balkáni népzene budapesti nagyköveteit, a Babrát; augusztus 25-én a népzene és a jazz találkozását a Borbély Mihály Quartet fogja bemutatni; szeptember 1-jén pedig a moldvai balkáni hangzást a Fanfara Complexa fogja elhozni. 

A fellépő zenekarok közül sokan új műsorral lépnek fel, amelyre a tavalyi év végén kiírt alkotói pályázatból nyertek támogatást a Halmos Béla Kollégiumtól. Az alkotói folyamatról készült videósorozatban betekintést nyerhetünk többek között a Babra, vagy Borbély Mihály munkájába is!

A Benczúr Kerti Esték hűsítő italokkal és terasszal várja a közönséget már 18 órától este 10-ig! 

*** Járványügyi szabályok

A Benczúr Kerti Esték Népzenei koncertsorozata, mint szabadtéri kulturális rendezvény védettségi igazolvány nélkül látogatható.  A rendezvény ültetéses, 200 fő befogadására alkalmas. A nézőtér területén a maszk használatát a szervezők nem teszik kötelezővé. A szabályozások, természetesen, időről-időre változhatnak. A Benczúr Ház Kulturális Központ mindig az adott időszakban hatályos rendeleteknek megfelelően jár majd el a beléptetést, a biztonsági intézkedéseket illetően.
Kapunyitás 18 órakor.


Tele a naptár népzenével!

Május utolsó hétvégéjétől a jól ismert helyszínek ismét megtelnek népzenével, egyelőre szabadtéren, illetve ültetetten, de számos új produkciót hallgathatunk meg a következő hetekekben. Programajánlónk első részében a budapesti programok közül szemezgetünk!

Irány a Fonó terasz!
A Fonó az elsők között volt, akik bejelentették koncertjeiket, hiszen számos új kiadvány jelent meg az elmúlt időszakban a kiadó gondozásában. Itt az ideje tehát a lemezbemutatóknak! Terasz, fröccs, népzene, mi kellhet még?

Május 29. – Branka Trió lemezbemutató
A “ Félig-egészen” címet viseli a Branka Trio zenei projektje, melynek gondolata Branka már-már szállóigévé vált mondatából származik: “Apukám szerb, anyukám magyar, ezért én félig szerb, félig magyar vagyok, de inkább úgy érzem, egészen szerb és egészen magyar.” A koncerten a triót vendégművészek egészítik ki, akikkel együtt lélekben elutazhatunk a balkáni vidékekre! Facebook esemény itt.

június 2. – Napfonat – lemezünneplő
A Napfonat öt nő energikus a cappella együttese. Első lemezük, a Szól a Világ izgalmas, stílusokon, világokon, sorsokon átívelő utazás – zsigeri, elmélyült, tiszta élmény. A lemez a Hangvető terjesztésében jelent meg májusban. Esemény itt, addig is hallgass bele a lemezbe itt:

Június 4. – Zűrös Banda lemezbemutató
A Zűrös Banda 2021 címet viselő lemezén előtérbe kerültek a magyar népdalfeldolgozások, magyar nyelvű saját szerzemények, de a balkáni kötődés érezhetően megmaradt. Itt a lehetőség először élőben meghallgatni az új számokat! Facebook esemény és részletek itt. A lemez a Fonó gondozásában jelent meg májusban.


Egyéb szabadtéri mulatság
Hangulatból nem lesz hiány június 10-én a Budapest Parkban. Tavaly elmaradt születésnapi zsúrját ugyanis egészen biztos, duplán ünnepli az Aurevoir. csapata. A mulatságba a hazai cigányzene egyik legmeghatározóbb zenekara, a Parno Graszt is becsatlakozik, hogy a vigasság során közösen táncoltassák meg a Park közönségét, a koncertek után pedig táncházzal várják a szórakozni vágyókat. Jegyek itt.

Az idei év első táncháza sem várat magára, május 27-én irány a Kobuci kert, ahol a táncházak kedvenc zenekara, az Erdőfű és a Csürrentő húzza a talpalávalót! Esemény itt.

Beltéri koncertek az elmélyültebb zenehallgatás jegyében

Június 18. – Babcsán Projekt koncert
Babcsán Bence a fiatal népzenész-generáció kiemelkedő tagja, saját formációjában népzenei feldolgozások és saját szerzemények kerülnek előtérbe. A különleges koncerten több mint 10 vendégművész áll majd színpadra az Urániában. Facebook esemény és kedvcsináló napi tartalmak erre. Jegyvásárlás az Uránia honlapján.

Június 4. – Halmos Béla emlékkoncert
„Azt szoktam mondani, azért születtem a trianoni békediktátum évfordulóján, hogy a Trianon által szétszabdalt magyar nemzetet összehegedüljem.” Június 4-én ünnepelné 75. születésnapját Halmos Béla. Ebből az alkalomból a Hagyományok Házában hagyományteremtő céllal emlékkoncertet szerveznek. Az est keretében kerülnek átadásra a Halmos Béla-díjak. Közreműködnek: Berecz András, Virágvölgyi Márta és zenekara, Tintér Gabriella, Kovács Márton és a Magos zenekar, Halmos Kata, Gelencsér János és a Dobroda zenekar, Gryllus Dániel, BorFolk zenekar, Fábri Géza, Ivánovics Tünde, Salamon Beáta és a Triolina, Vavrinecz András és a Bekecs zenekar, Tükrös zenekar.
Facebook esemény itt. Jegyvásárlás a Hagyományok Háza oldalán.

A Halmos Béla Program rendszeres nyári népzenei koncertsorozatának, a Benczúr Kerti Estéknek részleteivel is hamarosan jelentkezünk! Teljes eseménynaptárunk pedig sok más programot is tartalmaz a főoldalon!

„A nyitott vegyértékek megtalálják egymást” – Interjú Ágoston Bélával

Dömötör Endre interjúja

Ágoston Béla a magyar zenei élet egyik leginkább sokszínű egyénisége, a jazz-től a folkon át a világzenéig, a színpadi zenéktől a saját kompozíciókig minden alkotásában, közreműködésében felismerhető a zeneközelítő attitűd. Az is, ahogyan különböző világokat közelít egymáshoz, és az is, ahogyan ezt a hallgató számára hozza közel. A Halmos Béla Program legutóbbi pályázatán alkotói támogatásban részesült Csongor és Tünde címmel bourdon fantázia megírására (ezt a műfajt is ő találta ki, mint az ethnoperett elnevezést A cigánybáróra). Erről és mindenre nyitottságáról beszélgettünk.

A jelenléted egyszerre lett egyre jelentősebb a jazz-, a világzenei-, a folk- és az underground rockzenei közegben a kilencvenes években. Honnan eredezteted a nyitottságodat mindenre?

Jó kérdés, hiszen a jelenlegi körülmények miatt amúgy is könnyű számot vetni és 54 évesen én is egy visszatekintős időszakot élek meg, úgyhogy ez betalált. Én oda vezetem vissza a nyitottságomat, hogy az információáramlás az emberi kapcsolatokon, barátságokon keresztül zajlott, abban az életkorban, amikor az ember a leginkább fogékony az újra. Alföldi legényként Szarvason, már gimnazista koromban megtaláltam azokat a nálam idősebb embereket, akik nagyon felpezsdítették a szellemi érdeklődésemet. Ezek mellett a kajakos-társakkal is nagyon jó zenéket hallgattunk, ott volt a tűzoltó zenekar, illetve a rádió Ötödik sebesség című műsora is mindig tágította az érdeklődésemet. A népzene felé szintén jó irányt mutatott a helyi Tessedik Táncegyüttes, amit Sára Ferenc és Csasztvan András irányított, illetve a Forrás együttes zenélt Molnár Miklóssal, aki később az Ökrös hegedűse lett – ő volt az első brácsa tanárom 1984-ben. Szerencsés voltam, hogy ilyen emberekkel találkozhattam a pályafutásom elején. A zeneszerzést Szegeden a 8.15-ös csoportnál (a JATE keretein belül működő színházi alkotóközösség – a szerk.) kezdtem el, pár év szarvasi lét után „tíznek látszó” négy évet töltöttem Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen, ott az ének-zene–karvezetés szakon olyan tanáraim voltak, mint Vidovszky László, Gönczy László, Kircsi László vagy Tillai Aurél, és nem csak tanítás, de nevelés is zajlott, hogy a többi mesterről ne is szóljak. Olyan évfolyamtársakkal, mint Kovács Márton és Lázár Zsigmond, akikkel a mai napig barátságban maradtunk. Ekkoriban ismerkedtem meg Lovasi Andrással és Hárságyi Péterrel is, vagy a népzenész barátokkal Szabó Zoltánnal és Bodor Tibor Teskóval is. Nem nyomkodtuk a telefonunkat, nem nézegettük egész nap az internetet, hanem mindent megbeszéltünk, személyesen találkoztunk, az se volt kérdés, hogy este a táncházban is összefuthatunk. Igazán pezsgő élet zajlott. A nyitottság talán ennek is köszönhető. Annak, hogy más is nyitott volt és ezek a nyitott vegyértékek megtalálták egymást. Azután az adódó lehetőségeket megragadtuk, ha lehetett.

Jellemzően párhuzamosan zenélsz több formációban, amiket be lehet sorolni jazz-, világzenei-, és szinte popzenei kategóriákba. A sokszínűséget és a sokoldalúságot hajtja egyfajta kíváncsiság, hogy az egyik zenei világból mi emelhető át a másikba?

Azért ez már közel tíz éve nincs így, csak sokaknak ez ugrik be. Nem volt tudatos az elején, hogy mit lehet átemelni egyikből a másikba, de rögtön a népzene megismerése egy ilyen rávezető gondolat volt számomra. A Muzsikás együttes Hulljatok levelek kezdetű feldolgozása, ami a blues elemeit viseli magán. Ez már egy olyan figyelésre buzdított, egy nézőpontot adott, hogy nézzük csak meg, hogy amit eddig hallgattunk, eddig szerettünk, az milyen elemeket hordoz, azokat más műfajokban felfedezzük-e, ennek van-e valamilyen köze egymáshoz. Ez gyakorlatilag mára annyira letisztult bennem, hogy ezek a kapcsolódások szerintem egyszerűen emberi mivoltunkból fakadnak. Mondhatnám antropológiai gyökerei vannak. Az már más kérdés, hogy a kulturális hagyományok és az, hogy ki hol született és mikor, hogyan szól bele egy-egy stílus létrejöttébe. Gyakorlatilag nem érzek semmilyen korlátozó tényezőt, hogy ne vizsgáljak meg, ne elemezzek valamit, hogy mivel mutat rokonságot. Gyakran kapok zöld utat ezen elemzések után, hogy ennek és ennek itt bizony van értelme és helye. A sokszínűség talán így megmagyarázható, felelősségem teljes tudatában keresztezek látszólag össze nem illő dolgokat. A Zubolyban játszhatok népzenét, jazzt, énekelhetek, dudálhatok, brácsázhatok, szaxofonozhatok – nem kell sok zenekarban játszani már.

Már az első jelentősebb zenekarodat, a Dél-Alföldi Szaxonfonegyüttest is ilyesmi jellemezte, hiszen népzenei hangszerekkel, furulyákkal, ütőgardonnal, dudákkal, bőgővel és a free jazz világával alkottatok egyedit. Már ekkor a későbbi formációidra is jellemző szabadság, szabad zene volt a központi eleme a zenekar működésének. Két és fél évtizeddel később mit gondolsz erről, hogyan hallod a szabad zene lényegét?

Révész Róbert, Ifj. Burány Bélával kezdett el Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes néven játszani és akkor a Robi furulyán és citerán zenélt, ehhez csatlakozott Szokolay Dongó Balázs is. Ezzel párhuzamosan működött egy Dél-Alföldi Járat nevű formáció Virág Tibor “Konga” ütőssel és Nyíri László hegedűssel. Egyesültünk – Burány Béla “Pöcök” hozta Resch Béla bőgőst, Ágoston a Béla hozta Virág Tibort, Balázs már adott volt – aki akkor még nem dongott. A zenekar úgy működött, hogy a közös kosárban mindig csak azok az ötletek maradtak benne, amik mindannyiunknak tetszettek. A zenénket nem hívtuk sem magyar jazznek sem világzenének – zene – így hívtuk, bár éppen rá lehetett húzni ezeket a skatulyákat, de a szabad zene elnevezés talán pontosabb is volt az együttes stílusára. Szabados Györgytől tanultuk, hogy mi is ez. Ez a gyümölcs a mai napig tápláló számomra és én éltetem is. Jelenleg a Kerub formáció az, amellyel százszázalékosan szabad zenét játszok – Mizsei Zoltánnal és Keönch László Farkassal.

Manapság is jellemző rád, hogy egyik korábbi zenei vonaladat sem engedted el, ha csak közreműködések terén, de például a Giliszta nevű zenekarral az alterockos, korábban a Kispál és a Borzzal, és a Kampec Doloresszel jelenlévő irányt is folytatod. Mennyire fontos, hogy ma is meglegyen a sokféleség abban, amit csinálsz?

Nem egy ilyen akaratlagos dolog, hogy mindenáron sokféleségre törekszem, valahogy az élet elém tárja ezt a sok-sok lehetőséget, és én ezekkel élek. És ez a megfogalmazás azért is jó, mert valóban élek a lehetőségekkel és ezekkel a lehetőségekkel élem az életem. A Giliszta máskülönben egy új Bizottság, igazán remek zenekar, általa újjászületett valami a nyolcvanas évekből. Ha ilyen lehetőségek adódnak, akkor én is szívesen elmerülök az adott zenében. Egyébként ilyen szempontból szeretek a Fran Palermóval is együtt zenélni. Sajnálom, hogy a fiatal népzenészek nem nagyon keresnek még, nyitott lennék arra is, pedig erre van ellenpélda is, a Bojzafa. Fiatal népzenészekkel utaztam Ghánába 2018-ban, Jéger Dorottya, Szlama László, Kerékgyártó Gergő társaságában.

Jelenleg milyen formációid aktívak?

A Zubollyal újra lendületben vagyunk. Szervezek egy új szaxofonegyüttest, jazzben pedig maradnak az Ágoston nevű formációk a pandémia után. Az említett Kerub is aktív, amennyire ez most lehetséges. Közreműködések terén Szabó Gábor gitáros emlékére alakult egy zenekar a FLEMM, aminek szintén tagja vagyok, ennek a bemutatkozása is képlékeny jelenleg. A 2019-es advent idején állt össze az Aborder Klezmer Band, amely szintén fontos társulás, de már nem tudtam koncerteket szervezni. Fő eleme a Vincze Miklós és Somogyi Péter alkotta Ruach, tulajdonképpen őket vesszük körül Kertész Endre csellóssal, Bujdosó János gitárossal és jómagam klarinéttal. És még van egy létező formáció a Mágustones. Évekig mi vezettük a várban a Borfesztivál nyitó és záró felvonulását. Az Agostones néven megjelent Dudapest Cirkusz című lemezünk 2005-ből jól szemlélteti a stílusunkat. Magyar népzenei elemek vonulós zenekari retorikával – indulós, cirkuszos elemekkel. Magostones Masír Band – ez is lett a nevünk, köszönet Borsa Katának érte. Manapság a Bondoró fesztivál nyitó és zárószáma is mi vagyunk.

Bár alapvetően fúvósként, szaxofonosként vagy a legaktívabb, rengeteg más hangszeren, népi brácsán, steel drumon, dudán, basszusklarinéton, havasi kürtön is játszol, mások mellett. Mi hajt egy új hangszer megszeretésekor?

Mint ahogyan járni tanul a gyerek, először csak egy lépést tesz az egyik irányba, aztán a másik irányba. Elesik, beveri a fejét, de végül talpra áll és így halad előre. Nálam is ilyen a hangszerekkel való ismerkedés: barangolás az erdőben. Ez persze időigényes. Amikor fellépésre készülök, akkor jön a szaxofonos munka. Amikor van időm, akkor szívesen próbálkozom mással, például hetenként egyszer dobórát veszek és ez mindig nagyon tanulságos. Ugyanígy ismerkedtem az első karantén óta a trombitálással. Szintet léptem, úgyhogy most elmegyek egy trombitatanárhoz is, hogy felvilágosítson, hogy mi az, amit autodidaktaként tapasztalok. Ez a folyamat 1992-ben kezdődött a havasi kürttel. Kiss Ferenccel léptem fel, megmutatta a koncert előtt, hogyan kell rajta játszani és valahogy megszólaltattam. Azóta ez a kürttel való foglalkozás nagyon természetessé vált, de csak nagyon lassan. Két évvel később Kiss Feri megint kölcsönadta egy koncertre a havasi kürtjét, aztán egy idő után megvettem a hangszerét, majd a havasi kürt szépen lassan átalakult trombitává, szinte észrevétlenül, nagyon lassan. Mint ahogyan egy gleccser folyik. Mondhatnám, hogy a globális felmelegedés hatására kezdtem trombitálni, kiolvadt a havasi kürt. És ehhez hasonlóan jön a többi hangszer is. Korábban például a steel drum egy valamiféle látomás hatására. Egy lakatosmesternél jártam, ott volt nála egy általa készített vattacukor-készítő gép és ez a kép előhívta a steel drum formát és azokat a kellemes emlékeket, amiket a Boney M. jelentett. Elkezdtem járni a nyakára, hogy próbáljunk meg steel drumot készíteni. Kiderült, hogy ez nem egyszerű. Eközben rájöttem, hogy a tárogatómat csak március 15-én vagy augusztus 20-án használom, ezért eladtam és vettem belőle egy steel drumot az eBay-n. Erre szoktam azt mondani, hogy „így lett fából vaskarika!” De a történet második felvonása az, hogy nem sokkal ezután felhívtak, hogy ráérek-e augusztus 20-án. Ráérek mondtam, de már nincsen meg a tárogatóm. „Nem baj, nem tárogatózni kell, hanem steel drumozni!”

A zenélés mellett eddigi pályád során meghatározó volt, hogy zenetanár is vagy. Mi az, ami átadható tanárként abból a szemléletből, amit képviselsz?

Én a magam szemléletét zeneközelítésként szoktam jellemezni. Ezt eddig talán legsikeresebben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karának zeneterapeuta szakán értem el. Itt próbáltam támaszkodni a hallgatók meglévő ismereteire, ami nagyon sokrétű volt, különböző végzettségük okán. Egy olyan zeneközelítést igyekeztem átadni nekik, ami semmiképpen nem akadémikus szemléletű, hiszen nem is lehetett az egy ilyen kreatív, posztgraduális képzésben. Ennél sokkal nehezebb eredményeket elérni általános és középiskolai oktatásban heti 45 percben. Itt sokkal inkább a zene népszerűsítése a feladat, amihez a zeneközelítés pont jó. Ezen felül vannak hangszerbemutatóim kicsiknek és rendhagyó ének-zene órák nagyoknak. Ha minden jól megy, akkor A Magyar Zene Házában ezeknek lehet majd folytatása. Valamint 2013 óta vagyok szaxofontanár Szlovákiában Selmecbányán a Jan Albrecht zeneakadémián, olyan kitűnő kollégákkal, mint Hárs Viktor, Sramkó János és Neumann Balázs.

Halmos Bélához milyen viszony fűz?

Párszor találkoztunk, mert más generáció vagyunk, de azért néha beszélgettünk és ezekből kiderült, hogy van egyfajta szoros kötődés köztünk. Béla Gyulán nevelkedett és az én nagyapám is Gyulán élt, nagyszüleim onnan kerültek Szarvasra. Az én nagyapám és az ő apja is építészmérnök volt, ismerték egymást, jóban voltak. Nem sokkal a második világháború után meghalt nagyapám, Halmos Béla apukája pedig megkereste nagymamámat, hogy ha a mama nem tart igényt a nagyapám mérnöki eszközeire, akkor ő átvenné ezt az örökséget. Ezt egyszer megbeszéltük Halmos Bélával, ő is emlékezett erre, apukája mesélt róla, meg én is hallottam róla nagymamám elmesélésében, amikor kérdezgettem, hogy milyen ember volt a nagypapám. Ez egy közeli kötelék lett köztünk, mintha barátokká váltunk volna ezáltal.

Népzenei tevékenységed a dudához kapcsolódik.

Igen, a szakdolgozatomat is a dudáról írtam. Dudazenekarom, a Pipatórium három dudásból és egy tubásból áll, nagyon jó kis koncerteket adott, adna. A Tócsni és Flódni nevű formációm is alkalmi társulás, hiszen bármikor összehívható. Központi eleme Juraj Dufek szlovák dudással közös játékunk. Van benne klezmer, magyar népzene és szlovák rap is.

2020-ban felléptél A népzene ünnepe – a táncháztól a világzenéig című eseményen a Müpában. Mesélj kérlek erről a produkcióról!

Legutoljára rangos népzenei eseményen a 2020 januárjában, A népzene ünnepén, az erre az alkalomra összeállt Orfeonálé című produkciómmal igyekeztünk hitelesen felidézni a legendás Orfeo zenészcsoport dalait. Így igazolva látszik a sokszínűség iránti vonzalmam, hiszen az Orfeóból lett a Vízöntő és a Kolinda. A Vízöntő tagjaként kezdtem professzionális zenészi karrieremet 1992-ben Kiss Ferenccel és Hasur Jánossal. Vályi Nagy Tamással ketten voltunk az új tagok. Aztán Kiss Ferencet Fábri Géza váltotta fel, miután Feri létrehozta az Etnofon Zenei Társulást. Nagyon izgalmas munka volt a gálára készülés olyan társakkal, mint Bujdosó János, Farkas Virág Zazie, Arday Dániel és a kerubos kollégám Keönch László Farkas. A csapat neve Paleobeat – nem eladó!

Hogyan közelítettél az alkalmazott zenékhez? Komponistaként bábjátékok kísérőzenéje, árnyjátékzene, utcaszínházas zene, filmzenés közreműködés is jellemzi a pályádat.

Említettem már a szegedi 8.15-ös színházi csoportot, ott kaptam az első baráti felkérést a Patyolat kisasszony kísérőzenéjének, dalainak megírására. A zeneírás gyakorlatilag autodidakta folyamatként kezdődött el versmegzenésítésekkel. Az első hivatalos felkérésemet a debreceni Vojtina Bábszínháztól kaptam, Rumi Lászlótól, ennek sikerén adtak később kézről-kézre a bábrendezők. Voltak kiemelkedő előadások, például a kecskeméti Okker és Türkiz, amiben az egész darabhoz kellett zenét komponálni. Aztán Győrben a Vaskakas Bábszínházban szintén zenés darab volt az Alice csodaországban, amihez meglévő koreográfiára kellett zenét szerezni, ez ezért volt nagy kihívás. Ami még kiemelkedik nekem, az A cigánybáró, amit az egri táncszínház mutatott be. Itt is a teljes darabhoz kellett zenét komponálni. Vicces mellékszál, hogy ennek kapcsán bekerültem a 8. osztályos ének-zene tankönyvbe, várom azt az órát, amikor magamat kell majd tanítanom. 2020-ban a Rumcájszban és a Ludas Matyiban is nagy hasznát vettem népzenei ismereteimnek, akárcsak a 2021 elején elkészült Liliomfi esetében.

Honnan eredt az ötlete annak, dudát és szimfonikus zenekart házasíts? A Zuglói Filharmóniával közös Dudaverseny már egyfajta előzménye a mostani pályázati anyagnak, abban az értelemben legalábbis biztosan, hogy ez már nem alkalmazott zene, hanem népzenei ihletésű saját kompozíció.

2006-ban Záborszky Kálmán és Tari Emőke keresett meg, mint dudást, hogy szerepeljek a Szent István Zenekar Pastoral című sorozatában. Amikor kiderült, hogy zeneszerzéssel is foglalkozom, és van egy Mikrokozmosz-feldolgozásom dudára és szimfonikus zenekarra (Bartók Béla: Nagyvásár), ezt kérték. A komponálásban mindig foglalkoztatott az, hogy hogyan lehet feldolgozni, lehetséges-e egyáltalán „jól hangzóan” eljátszani mást a dudán, mint amit a népzenei gyűjtéseken megismertem. A Dudaversenyt is erre a szemléletre alapoztam.

Honnan indul a most készülő Csongor és Tünde bourdon fantázia ötlete?

Onnan, hogy nagyon szeretem a tévéjátékokat és a Csongor és Tünde 1973-as, Zsurzs Éva-féle változata olyan mélyen megmaradt bennem, mint a Peter Brook-féle Szentivánéji álom. Egyszer kaptam egy felkérést, hogy írjak zenét a darabhoz egy táncszínháznak, ami végül vázlat maradt, de ez azóta is foglalkoztat. A pályázat megjelenésekor úgy éreztem, hogy ez remek alkalom, hogy nekifogjak végre. Egyelőre nem képzelek el hozzá színpadi előadást, csak a zenét. Mivel már készítettem ilyen hosszúságú darabokat, az Alice-tól A cigánybáróig, azt tudom, hogy ilyen volumenű zene megalkotására már képes vagyok. Ha ez valakinek ötletet ad, hogy színpadra állítsa, nagy örömmel veszem.

Jelenleg milyen állapotban van a mű?

A mű vázlata készen van, a Csongor és Tünde szereplőihez és helyszíneihez kapcsolódik a hangszerelés. A darab felépítését kitaláltam, de rengeteg kérdésre kell még választ találni, leginkább, hogy a népzenei hangszerek hogyan épülnek be a teljes zenei szövetbe. Az év végéig kell elkészülni mindennel, ez az év részben erről a munkáról fog szólni.

A műnek a Dudaversenyhez hasonlóan népzenei az ihletettsége. Ezúttal milyen megközelítésben?

Erős lesz a népi hangszerek szerepe, lesz a műben duda, tekerőlant, citera, hegedű, furulya, cimbalom. Megjelenik a mezőségi, széki zene, a befejezésben konkrétan egy mezőségi banda is. Ezúttal a Csongor és Tünde dramaturgiája a forrás, ez a népi hangszerek játéklehetőségeinek színtere.

A hangszerek között nem csak magyar népzenei hangszerek, hanem például afrikai ütősök vagy didgeridoo is megjelenik. Itt is felsejlik a szabad zene, a meglepő párhuzamokra rávilágító párosítások gondolata, mint szinte mindenben, amit alkotsz.

Amikor elkezdtem ezen a darabon gondolkodni, akkor még nem tudtam, hogy léteznek hárfafelvételek Délvidékről. Hála az égnek a Népzenei Hangarchívum számtalan érdekességre felhívja a figyelmet és ez kutatásra inspirál. Amikor kitaláltam, hogy afrikai hangszerek legyenek a darabban, akkor még nem tudtam Danny Bainről, aki magyarul mesél afrikai meséket, miközben kiválóan játszik balofonon is. Az első karantén idején készítettük első közös videónkat A szerelmes strucc címmel.

Milyen hangszereket képzeltél el az egyes főbb szereplőkhöz?

Mind megvan, de titok. Nem is adtam volna be az ötleteket, ha nem itt tartanék. A folyamat most a nagy kérdés, ez az, ami nincs még pontosan kidolgozva, ezt kell megálmodnom. Különben nagy hatással van rám Elvis Costello Il Sogno című balettzenéje, amit a Szentivánéji álom köré szerzett. Abban is vannak tételek, de azért egy eléggé egyben lévő, kompakt mű.

Vörösmarty Csongor és Tündéjében Csongor célja a boldogság megtalálása. Lehet az is a boldogság keresése, hogy mennyiféle zenét találhat az ember boldognak, vagy teheti nagyon sokféle zene boldoggá?

Kétségtelenül. A boldogság egyik formája a humor, és a zenében megjelenő humor például boldoggá tehet. Amikor a Zubollyal felvettünk egy lemezt, nagyon sokat röhögtünk. Visszakanyarodva a népzenére a Zuboly VonósokK projekt nagyon sok örömet jelent, hiszen a próbákon felfrissül, megújul egy csomó számunk, hogy megjelennek a hegedűk Gózon Éva és tanítványai, Draskóczy Lídia, Péter Tamás és várhatóan még mások társaságában is. Amikor a Kultúrpart Társulat rendhagyó énekóráin produkálhatom magam, az az egyik legintenzívebb humorista kihívás, mert ugyan jót nevettünk, de most a zenéléssel kell színt vallani! A zenebohóc is gyakorol. Csak ne ez legyen a cikk címe!

Így alkotunk mi – Videósorozatunk az alkotói munkáról

Több részes videósorozatban mutatja be a Halmos Béla Programiroda legutóbbi, alkotói pályázatának nyertes zenészeit, projektjeit.

A következő hónapokban rendszeresen elérhetőek lesznek a népzenei ihletettségű projekteket bemutató portréfilmek olyan alkotókkal, mint Balogh Kálmán, Lakatos Mónika, Borbély Mihály vagy ifj. Csoóri Sándor Sündi. A Halmos Béla Programiroda fő feladata az NKA Halmos Béla Kollégium pályázatainak kommunikációja, a különböző altémákban nyert pályázók munkájának népszerűsítése. Alkotói pályázat most először került kiírásra a Kollégiumnál, sikere a nyertes projektek számán jól mérhető; több mint 70 mű nyert támogatást.

A 15-20 perces filmek az alkotói folyamatra helyezik a hangsúlyt, egy-egy zenész, zeneszerző munkáját bemutatva, amely során a népzenei gyökerekből új művek születnek. Betekintést nyerhetünk a próbafolyamat vagy akár a stúdióba; és a készülő művek részletei is elhangzanak a filmekben.  “A portféfilmeknél igyekeztünk általánosságban az alkotói folyamatot, a jelenlegi helyzetben nagyobb lehetőséget kapó háttérmunkát bemutatni, és arról beszélgetni a zenészekkel, hogy miből inspirálódnak, hogyan hat a munkájukra a lelassult, szociális élettől mentes világ.”  – mondta Fazekas Anna, a Programiroda vezetője.  Liber Endre bevezetőgondolatai a pályázatról:

Az eddig elkészült videók:

https://www.youtube.com/embed/p88LfCJYKMs?start=HalmosBlaProgram
Paár Julcsi
https://www.youtube.com/embed/-qinf3gTBFM?start=HalmosBlaProgram
Balogh Kálmán
https://www.youtube.com/embed/F4pimkO-9j0?start=HalmosBlaProgram
Babra
https://www.youtube.com/embed/9ROsRZxCY-Y
Szokolay Dongó Balázs
https://www.youtube.com/embed/tOaSYz5Gxx8?start=HalmosBlaProgram
Aranyalma Páros
https://www.youtube.com/embed/vMU5tLs5c1A?start=HalmosBlaProgram
Lakatos Mónika és Rostás Mazsi
https://www.youtube.com/embed/x65PUN4hOHU?start=youtu.be&ab_channel
Borbély Mihály
https://www.youtube.com/embed/9wnfzC7SYrw?start=HalmosBlaProgram
Babcsán Projekt
https://www.youtube.com/embed/Hj7tg0kho2g?start=HalmosBlaProgram
Kovács Márton
https://www.youtube.com/embed/IpvabPHdjZ0?start=HalmosBlaProgram
Chalga

Paár Julcsi

Balogh Kálmán

Babra

Szokolay Dongó Balázs

Aranyalma Páros

Lakatos Mónika és Rostás Mazsi

Borbély Mihály

Babcsán Projekt

Kovács Márton

Chalga

Bemutatkoznak a Kollégium tagjai

A Halmos Béla Program Kollégiumi tagjainak bemutatkozó videóit a youtube csatornánkon tettük közzé. Ismerjétek meg a Kollégium tagjainak munkásságát!

https://www.youtube.com/embed/MiWRy83jMmE?start=23s&ab_channel
Liber Endre
https://www.youtube.com/embed/-v5BsuhEnv4?start=HalmosBlaProgram
Virágvölgyi Márta
https://www.youtube.com/embed/0AQZeDGnj7Y?start=HalmosBlaProgram
Árendás Péter
https://www.youtube.com/embed/u-vpu_b0WmM?start=HalmosBlaProgram
Berán István
https://www.youtube.com/embed/B4WLdc7QDD4?start=HalmosBlaProgram
Pál István Szalonna

Liber Endre

Virágvölgyi Márta

Árendás Péter

Berán István

Pál István Szalonna

Alkotói pályázat eredményei

2020 őszén kiírásra került új pályázatunk, aminek célja az volt, hogy népzenét értő módon felhasználó minőségi, új zeneművek; vagy népzene-, illetve népdalfeldolgozások szülessenek. A pályázatra népzenei, világzenei, jazz, komolyzenei és könnyűzenei alkotók egyaránt jelentkezhettek.

A nyertesek listája a Pályázati eredmények / 2020 oldalon már megtalálható.

Minden nyertesnek gratulálunk!