Kategória: Hírek

A dübörgő nyári fesztiválszezonban kevés az olyan bensőséges nyári játszóhely, mint a Benczúr Kert, ahol idén is változatos és igényes programokkal várják a zeneszerető közönséget. A Benczúr utcai patinás épület elegáns kertjében az NKA Halmos Béla Programiroda és a Benczúr Ház Kulturális Központ együttműködésének jóvoltából július és augusztus folyamán öt estén találkozhatnak a rajongók népzenével és világzenével. Emellett színvonalas musicalprodukciókkal, operaelőadásokkal és jazz koncertekkel is várják az érdeklődőket a Városliget szomszédságában.

A népzenei koncertsorozatot két kiváló zenekar nyitja meg július 19-én, elsőként a Times New Román lemezbemutató koncertjét hallhatjuk, a friss és kreatív formáció a román és a balkáni népzenét, illetve a magyar cigányzenét ötvözi egyedülálló módon. Ezt követően a Romano Drom különleges zenéje zárja az estét, mint a magyarországi kortárs cigány kultúra egyik legismertebb képviselője. Július 26-án a hagyományos magyar népzenét játszó Magos Együttes várja a közönséget, akik a táncházmozgalom egyik legkiemelkedőbb fiatal zenekara. A koncerteket augusztus 9-én a Bokros Trió folytatja egy rendkívül izgalmas népzene alapú világzenei és kortárs formációval, Borbély Mihállyal és Kertész Ákossal kiegészülve. Augusztus 23-án Tímár Sárától és zenekarától versmegzenésítéseket és népzenei feldolgozásokat hallhatunk. A népzenei programokat az autentikus népzenét játszó Pósfa zenekar zárja augusztus 30-án, akiknek repertoárjában helyet kap a szlovák- és a cigány népzene is. Ha bármelyik előadás a kedvezőtlen időjárás vagy technikai okok miatt elmaradna, azt a meghirdetett esőnapon lesz megtartva, a részletekről a hivatalos platformjainkon lehet tájékozódni.

„Érdemes ellátogatni a Benczúr-kerti esték koncertjeire, mert óriási hagyománya és közönsége van a népzenei produkcióknak – mondja Tari Dorottya, a Halmos Béla Programiroda vezetője. – Reméljük, hogy az idei rendkívül színes és változatos felhozatal sok zeneszerető rajongót vonz majd. Ki ne szeretné a nyári estéken élő zenére, jó társasággal és barátságos környezetben múlatni az időt? A jó hangulat garantált, mindenkinek szeretettel ajánljuk!”

A koncertekről és zenekarokról még több infó IDE KATTINTVA érhető el.

Times New Román | Fotó: Bolyki Márton 

A Times New Román zenekar lemezbemutató koncertet tart a Benczúr Kerti Esték keretén belül, július 19-én. Az esemény kapcsán a zenekar harmonikásával, Réti Benedekkel beszélgettünk.

A Benczúr Kerti Estéken lemezbemutató koncertet tartotok. Kérlek, mesélj: milyen lett az elkészült album – mi a címe, milyen dalokból és hogyan épül fel?

Az album címe: “Jól élünk”, ez az egyik szám címe is a lemezről és abból a nagyon egyszerű érzésből ered, ami voltaképpen a zenekarunk motorja is, az együttzenélés öröme és a közös alkotás során érzett megelégedettség. Vidéken szoktunk próbálni az egyik tagunknál, ahol általában több napra összejövünk, zenélünk, jókat beszélgetünk, eszünk és valahogy mindig arra jutottunk egy-egy ilyen szeánsz során, hogy voltaképpen milyen szerencsések vagyunk és addig nagyon nem érdemes aggódni, amíg megadatnak az ilyen lehetőségek az életünkben. A lemezen kizárólag instrumentális, szaxofon-klarinét-tárogató központú, túlnyomórészt román zene hallható a bánáti régióból, erdélyből, és Románia dél-keleti régióiból. Nem múltidéző zene, hanem az ottani zenészek által ma is játszott városi népzene. Ezek mellett pedig felkerült kettő darab magyarországi cigányzenei összeállítás is, a zenekarból mindenki nagy rajongója a magyar cigányzenének és fontosnak tartjuk, hogy ne csak a hanyatló éttermi kultúrából és az ott rárakódott sztereotípiáktól megfakult kép éljen az emberek fejében hanem, hogy fel tudjuk tárni a szépségeit, értékeit és egy olyan kontextusba helyezni, ahol talán ritkábban hallható.

Városi cigányfolkot játszó magyar zenekar vagytok. Miért épp ez a műfaj ragadt magával titeket? Miért érzitek hivatásnak az éltetését?

Félve bocsátkozom műfaji megnevezésekbe, mert igencsak parázs viták tudnak kialakulni a témában és talán nehezen leírható, hogy pontosan milyen zene is amit játszunk, de mindenképpen fontos magja, hogy városi zene és a cigányzenészek csiszolták tökélyre a lemez anyagául szolgáló zenei stílusokat. A műfaj iránt érzett rajongásunk és nyitottságunk mindannyiunk egyéni képletének az eredménye, de elmondható, hogy a zenekar minden tagja évek óta foglalkozik Kárpát-medencei magyar népzenével, román zenével és balkáni zenével és ezáltal a legtöbbet ezeket a zenéket hallgattuk, ezekben találtuk meg a magunk önkifejezési lehetőségeit, legfontosabb zenei élményeink is ide kötnek. Van ebben a zenébe valami nagyon lezser vagányság, de ugyanakkor egy rendkívűl mély érzelmi töltet és kristálytiszta megfogalmazása az élet lényegi pontjainak. Ez a zene egy olyan tükre az életnek és az elmúlt idők korainak, amiknek a reflexiója megítélésünk szerint hiánycikk manapság és rengeteg olyan ismeret és tartalom van benne, aminek a befogadása és átélése egész egyszerűen jobbá és szebbé teszi az életet. A rendezett keretek között megélt zenei szabadság lehetőségei, az élőzene fontossága, a hallgatóságra való reagálás, a hagyomány tisztelete és a megengedése annak, hogy bátran lehet reflektálni a korra, amikben ez a zene él, mind olyan eszköz, ami zenészként rendkívüli felszabadultságot tud adni. Ezeken túl olyan kincsként éljük meg ezeket a zenéket, hogy ha már ránk juthatott az a szerep, hogy valamilyen módon megfogalmazhatjuk azokat az értékeket, amiket rejt magában, akkor a hivatástudat teljesen természetesen érkezik mellé. 

Mi táplálja a zenéteket, mi inspirál titeket?

 A zene amit játszunk az elmúlt fél évszázad legemblematikusabb román fúvószenészeinek repertoárjára alapszik, az ő felvételeik hallgatása az, ami bellobant minket és az a rendkívűl magasszintű zenekari játék, ami mellé társul. Mindig a ő zenéjük inspirál, azt a pontot keressük, amikor ugyanazt a teljességet sikerül elérnünk, amit az ő felvételeik hallgatása közben átélünk. Hála az égnek ebben (is) nagy az összhang a zenekarban és gördülékenyen, könnyedén megy a közös munka. 

A zenétek – ahogy a honlapotokon megfogalmazzátok – eltűnőben lévő, nosztalgikus közegben született, de a jelenben is fejlődik, és ti magatok is alakítjátok játék közben a saját felfogásotok szerint. Miként formáljátok a műfajt?

 Mivel mi ide Magyarországra születtünk a múlt század vége felé, hiába is próbálnánk nem tudnánk visszaadni azt a kort és azt a korszellemet, amiben ez a zene megszületett, ennél fogva az első hang lejátszásában már a mi, eddig megélt életünk van benne, amit ma élünk, ahogy most látjuk a világot illetve amit most mutat meg magából. Ebből kifolyólag egy kicsit mindig más lesz, ahogy mi játszunk és ezekben az apróságokban benne van egy nagyon finom átalakulás, ami már egy kicsivel más formát ölt. Alapvetően elmondható, hogy a zenénk gerince a két fúvós összjátéka, egy olyan közös játék, ami az “eredeti”  felvételekről sokszor hiányzik így ez már önmagában egy újabb szín a műfajban mindazonáltal attól távol érezzük magunkat, hogy mi lennénk azok, akik felrajzolják a műfaj jövőjét mindenesetre reméljük, hogy valamifajta szerepet vállalhatunk benne. 

Miként tudtok a hagyomány őrzői és a jelenkori zene formálói lenni egyszerre?

 Mindig az régiek játékából indulunk és azt próbáljuk meg mélységeiben megérteni és megtanulni, e során mindig kiderül, hogy a lényegi pontokat nem érdemes elhagyni a “hagyományból”, mert így elveszti valódi formáját és vele együtt tartalmát, azt ami megfogott minket, az őrzői e gondolat szerint lehetünk. Formálói pedig leginkább úgy, hogy megpróbáljuk olyan kontextusba helyezni a zenét a saját kis világunkban, amiben eddig nem volt hallgatható vagy nem ebben volt értelmezendő. A környezet, amiben játszunk és az emberek akik hallgatják mind a formálói is a zenének és annak is amire igény illetve befogadó közeg ki tud alakulni manapság. 

Hogyan tudjátok megélni a zenélésben az alkotói és személyes szabadságot, valamint teljességet?

Hála az égnek ezekben a zenékben mindig van lehetőség az egyéni zenei megoldásoknak és ha sikerül ráéreznünk azokra a finom határokra, amiken belül még a stílus és az esztétikum nem szenved csorbát, akkor ott bátran beletehetjük magunkat is. Ha ez sikerül, akkor ott megjelenik a teljesség érzése is. 

Mitől jó, intenzív és emlékezetes élmény egy Times New Román koncert? Kiknek ajánlod a részvételt?

A zene visz magával mindenkit velünk együtt.  Mindenkinek ajánljuk, de azok, akik egy kicsit is szeretik a balkáni, kelet-európai népzenét, magyar cigányzenét és nyitottak az új dolgokra, azok biztosan csemegézni fognak nálunk. 

Pósfa zenekar | Fotó: Ugróczky István 

A Benczúr Kerti Esték koncertsorozatát a Pósfa zenekar zárja augusztus 30-án. Az autentikus népzenét játszó csallóközi zenekar 2017-ben tett szert a korábbinál szélesebb körű ismertségre, miután a Fölszállott a páva népi tehetségkutató győztes produkciójaként Arany Páva-díjban részesült. A négytagú társaság itthon és külföldön egyaránt népszerűsíti a felvidéki magyarság – azaz a szlovákiai magyar kisebbség – folklórját, a repertoárban ugyanakkor helyet kap a szlovák- és a cigány népzene is. A Pósfa vezekarvezetője, Iván András válaszolt a kérdéseinkre. 

Milyen koncertre számíthat a közönség? Kiknek ajánljátok a figyelmébe az eseményt?

Egy körülbelül egy órás koncertre, amely keretén belül a hallgató a felvidéki népzene mentén betekintést nyerhet egy-egy vidék zenei örökségébe, megismerheti annak sajátosságát. Mindenkinek szíves figyelmébe ajánljuk a koncertet, aki szereti az élő muzsikát, a hangulatos koncerteket, szereti a magyar népzenét, vagy épp a különlegességeket keresi.

A közelmúltban bemutatott Azonosságok – Averipe című, Oláh Attilával – a Csallóközi Táncegyüttes vezetőjével – közösen készített kamaraműsorotokból is hallhatunk majd egy ízelítőt a koncerten. Mesélj, milyen ez a műsor, milyen lesz a kóstoló?

Már a műsor összeállítása is sok izgalommal töltött el bennünket, ugyanis nagyon érdekes volt megkeresni a cigány- és magyar anyagokban azokat az érdekességeket, melyeket utólag színpadra vittünk. Egy magyar ember számára valahogy mindig egzotikus a cigány- és más kultúrában való elmerülés, ugyanilyen lehetett ezeket élőben is látni és hallani a nézőtérről. A koncerten egy felvidéki cigány összeállítással is készülünk a műsorból.

Mi alapján válogattok be adott zenéket a repertoárba, miként áll össze a „playlist”?

Néprajzi tájegységekben gondolkodunk, szlovákiai magyarokként pedig szinte mindig valamelyik felvidéki tájegység muzsikája csendül fel a koncerten. Általában egy ropogós összeállítással nyitjuk meg a koncertet, lehetőleg a teljes formációval. A koncert közben néha felcsendülnek szólóprodukciók is, attól függően, mit akarunk kiemelni a régió zenéjéből, illetve ez garantálja a koncert változatosságát is, nem fullad monotonitásba a produkció. Az összeállítások között egy-egy ismertető jellegű, avagy anekdotikus gondolattal egészítem ki a koncertet, hogy a közönség közelebb kerülhessen a zenei anyag értéséhez, átérzéséhez, záróakkordként pedig ismét a teljes formációval és egy izgalmas összeállítással köszönjük meg a figyelmet.

A közelmúltban Pozsonyban koncerteztetek, ahol a hallgatóság ízelítőt kaphatott a Kassa-vidék és más délkelet-szlovákiai régiók népzenéjéből. Hogyan tudjátok egyszerre hatékony és örömteli módon népszerűsíteni a népzenét otthon és a határon túl?

Nagyon örültünk pozsonyi szlovák barátaink felkérésének, akik azt szerették volna, ha az abaújszinai prímás, Potta Géza repertoárját mutatnánk be nekik egy koncert keretén belül. Végül az egykori Abaúj-Torna vármegye zenei világát még a zempléni és gömöri népzenével is párhuzamba vontuk, a koncepció pedig nagy sikernek örvendhetett. A zenekar mottója: „Népzene szívvel lélekkel”. Azt hiszem az örömteli ezzel garantálva is van, legyen az határon innen, vagy túl. A hatékonysága talán az egész tevékenységünktől is függ. Saját táncházakat is tartunk és nagyon sok embert bevonzottunk ezáltal a táncházmozgalomba, sokan visszafordultak saját kulturális gyökereik felé. Ez egy nagyon interaktív része a kultúraközvetítésnek, emellett pedig a sikeres koncertezés egy másik nyilvános „igehirdetés” – legyen az határon innen, vagy túl.

Miért érzitek hivatásnak az autentikus népzene éltetését?

Elsősorban felvidéki népzenével foglalkozunk, és annak hiteles tolmácsolására törekszünk. Bár az autentika kérdése vita tárgya a szakmán belül is, ám úgy érezzük, mi az autentikus népzene kategóriába tartozunk, nem pedig az azt feldolgozó világzenébe. A tiszta forráshoz, a gyökereinkhez szeretnénk muzsikánkkal közelebb vinni a hallgatóságot, a falu nyugalmának letisztult zenéjéhez.

Miként tudjátok a legszebb, legőszintébb, legélvezetesebb, legszórakoztatóbb módon képviselni és prezentálni a műfajt?

A megjelenés számunkra egy fontos tényező, ahogy a régi falusi cigánybandáknál is fontos volt, hiszen jó benyomást kellett tenni a megrendelőre. Esetünkben a közönséget kell megtisztelni a megjelenésünkkel. Őszinteség a részünkről már az is, hogy a sajátunkat adjuk elő, ami igazán foglalkoztat bennünket, így az élvezetes előadás is garantált. Koncertjeink bizonyos értelemben didaktikus jellegűek, de a komor és megnevettető pillanatok sem távoliak tőlünk, valójában maga a műfaj ezt mind tartalmazza – és még többet is. Nekünk már csak az a dolgunk, hogy jóízűen tálaljuk ezt a közönségnek a magunk lendületével és temperamentumával.

Mi teszi számotokra valódi élménnyé a koncertezést, és mit gondoltok, a közönséget mivel érintitek meg a leginkább?

Amikor együtt megszólal a banda és érezni lehet a közönség kapcsolódását, reakcióit: a figyelő tekinteteket, a táncos kedvű-, a velünk énekelő-, vagy éppen az elérzékenyülő hallgatókat, azokra a koncertekre szívesen emlékezünk vissza. Ezek a valódi koncertélmények, ahol a megvan a „kémia” a közönség és a zenekar között, mint egy táncházban. Másoktól tudjuk, hogy a népzene őszinte szeretete lerí rólunk muzsikálás közben. Úgy vélem, ez az őszinteség és közvetlenség a kulcsa mindennek.

Írta: Nagy Daniella

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

•