Kategória: Zenekarok

A Pálházi Bence Bandája nevű formáció 2012 óta muzsikál együtt. A banda tagjai
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének volt hallgatói. Leginkább a budapesti táncházak látogatói számára lehet ismerős a zenekar, mely alakulása óta több különböző helyen is rendszeresen tart saját szervezésű táncházakat, folkkocsmákat nagy sikerrel. Emellett állandó kísérője a Magyar Táncművészeti Egyetem néptánc tagozatának. A tánc alá való muzsikálás számunkra igen fontos és nemes feladat, hiszen ezek azok az alkalmak, amikor muzsikánkat annak eredeti funkciójában játszhatjuk. Az együttesekkel való közös munkát nagyra értékeljük. Játszottunk már Európa számos országában, többek között Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Ukrajnában és Bulgáriában. Célunk a Kárpát-medencei vonós népzene stílushű előadása és minél szélesebb közönség elé való eljuttatása. Repertoárunk a Kárpát-medence igen nagy területét lefedi. Azon zenekarok közé tartozunk, akik a felvidéki népzenét és a különböző erdélyi vidékek zenéit egyaránt jól ismeri és szívesen játssza. Sokan épp ezért a változatosságért látogatják táncházainkat. A táncházakon kívül volt szerencsénk fellépni a legnevesebb magyarországi koncerttermekben egyaránt.

KONTAKT: palhazi.bence@gmail.com

Első diplomáját 2011-ben a LFZE népzene tanszékén szerezte, mint előadóművész, majd két évre rá, mint népi ének – zenetanár. Már az egyetem kezdetén érdekelni kezdte a zene pszichére gyakorolt hatása, így az intézmény keretein belül zenepszichológiát tanult.
2015-ben az ELTE ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, mint okleveles zeneterapeuta diplomázott.
Legfőbb kutatási területe, a magyar népzene zeneterápiás vonatkozásai, a magyar népi gyermekjátékok – szűkebb értelemben az ölbéli játékok – koragyermekkori személyiség fejlődésben betöltött szerepe. Zeneterápiás munkájának, tudományos és ismeretterjesztő előadásainak, koncertjeinek olvasztótégelye a Hangoló Zeneterápia.
A Hangoló Zeneterápia, mint védjegy 2015 januárjában jött létre. Legfontosabb irányelve a magyar népzene terápiás lehetőségeinek kutatása, és széleskörű megismertetése. 2015 szeptemberétől, kezdetben havi, majd 2016-tól heti rendszerességgel tart népzenei alapokon nyugvó, zeneterápiás szemléletű gyermek foglalkozásokat, ahol a szülők és gyermekek egyaránt a zenei és mozgásos folyamat részesei, alkotói lehetnek. Azóta számos tudományos és ismeretterjesztő konferencián sikerült bemutatnom a módszert, a kora gyermekkori komplex személyiség fejlődés népzenei vonatkozásait, vagyis zenei anyanyelvünk nyújtotta lehetőségeinket. A több, mint 5 éves előadói és kutatómunka eredménye mára több száz gyermek, több száz család, akik életébe a magyar népzene mint zenei anyanyelv tudott beépülni.
A heti rendszerességű foglalkozások mellett összeállt egy 60 perces koncertanyag, melyben a mese, a népzene, és az elemi mozgások kapcsolódnak össze és kínálnak bevonódási lehetőséget a közönség számára.
A népmesei szálra felfűzött zenei blokkok hűen bemutatják az autentikus népzenei gyökereket, köztök megjelennek gyermekjátékok, mondókák, mozgásos, táncos elemek, melyek több szinten vonják be a résztvevőket.

KONTAKT: paarjulcsa@gmail.com // +36 30 246 2838

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végeztem néprajz szakon. Művészeti iskolákban, táborokban, továbbképzéseken tanítom a magyar zenei anyanyelvi örökséget népi furulyákon. Fő zenei érdeklődési területem a Kárpát-medence magyar pásztorzenéje, de jártam gyűjtőúton több keleti országban, ahol hasonló zenei reliktumok után kutattam. 2006-ban hangszeres játékosként megkaptam a Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetést. 
A hagyományos műveltségi elemek dokumentálásán túl ezeknek a mindennapi felhasználhatósága, a mai életbe való átmentése érdekel. Rendszeresen dolgozik együtt bábszínházakkal, mesét mondok, vőfélykedem. Vallom, hogy csak a saját kultúra alapos és megélt megismerése során tud az ember egy másik kultúra szépségeire őszintén rácsodálkozni.
Zenei pályafutásom során a legnagyobb adatközlő mesterektől és a legkitűnőbb tanároktól volt szerencsém tanulni, amiért külön köszönettel tartozom Nekik: Juhász Zoltán, Dsupin Pál, Agócs Gergely, Ladányi Ferenc, Pál István, Kádár Ferenc, Tankó Dezső, Tímár Viktor, Papp András, Szántó Ferenc, Csirilla János, Szőcs János, Karácsony Lázár, Petők Dezső, Novák Pál, Burján Tibor, Ţopán György, Molnár András, Badacsonyi Lajos, Aknai Ferenc, Legedi László István, Yașar Güç (Tr.)
Vőfélységben a tradicionális magyar hagyományok válogatott elemeit használom, nem egyetlen táj, vagy falu szokásait viszem tovább. Igyekszem felnőni a feladat magasztosságához….
Mesemondásában a hagyományos magyar paraszti mesélők mese és eszközkészletét használom. A hagyományos mesemondókon kívül nagy hatást gyakoroltak rám a magyar revival mesemondó mozgalom meghatározó alakjai: Agócs Gergely és Berecz Andráss.

Az Erdőfű Magyarországon tevékenykedő táncházzenészek összefogásából jött létre. Tagjai mind elkötelezett hívei a Kárpát-medencei népzenei hagyomány hiteles előadásának, táncházakban és koncerthelyszíneken egyaránt. A zenei műhelynek is tekinthető kezdeményes célja, hogy átfogó képet adjon a magyarlakta területek és a velünk együtt élő etnikumok vonós népzenéjének sokszínűségéről, az adott vidék vagy falu sajátosságait tartva szem előtt. A zenei társulás “ars poitica-ja” elmélyült szakmai tudást és specifikus hangszerismeretet igényel egy-egy tájegység zenei hagyományaira nézve, ezért fontos szempont, hogy az Erdőfű tagjai külön-külön is kellő tapasztalattal és tudással rendelkeznek a hangszeres népzene megszólaltatásában. Előadásuk lehetőséget teremt arra, hogy a közönség megtapasztalhassa a Kárpát-medencei népzene egyedülálló hangzását a különféle hangszeres felállások és a sajátos játékmódok tekintetében. A műsoraik során előkerülő hangszerek – hegedű, kontra és brácsa, nagybőgő, cselló, ütőgardon, furulya, harmonika – rendkívül változatos megszólalást eredményeznek, amely énekkel és tánccal egészül ki. A zenekar állandó közreműködője: Salamon Soma

---

KONTAKT: erdofuzene@gmail.com

Zenekarunk tagjai különböző mesterségeket űznek, de a népzene legalább egy évtizede része mindegyikünk életének. Klasszikus és egyházzenei tanulmányaink mellett egyre nagyobb szerepet töltött be életünkben a moldvai muzsika.
Az első spontán örömzenéléseket rendszeres táncházak követték, így 2011-ben muszáj volt találnunk egy nevet, ez lett a Borsa.
Igyekszünk minél jobban megismerni a gyűjtéseket, és minden alkalmat megragadunk, hogy találkozzunk Moldvában élő emberekkel. Így szeretnénk értő módon nyúlni ehhez a kultúrához. Amit megtanultunk, azt átszűrjük egymás ízlésén és borsázzuk humorunkkal, hogy a sajátunk legyen, amit hétről hétre megosztunk közönségünkkel.
Mesélünk határon innen és túl, tartunk táncházakat Piliscsabán és Budapesten. Stoppoltunk Moldvában, takartunk Gyimesben, bezengtük Krakkó főterét (mikrofonnal…), vártuk három napon át a naplementét Stockholmban és csitítottunk menyasszonyrablásban megszaggatott vőlegényt.
A Borsa együttes a barátság és türelem bandája. Megvárjuk a másikat, ha lekési a buszt vagy az ütemet, és megbocsátunk, ha elfelejti befejezni a mon

---

KONTAKT: borsaegyuttes@gmail.com // Tóth Péter +36 20 282 0248

A Gajdos Zenekar a magyar népzene szépségét és örökös értékét hirdeti. Céljuk, hogy megmutassák, a hitelesen megszólaló magyar népzene a 21. században is megtartotta friss, lendületes aktualitását és az új kor zenei ízlésének is könnyedén megfeleltethető.
Az együttesben játszó muzsikusok sokoldalúságának köszönhető, hogy az előadásokon Magyarország minden vidékéről hiteles formában szólalnak meg a jobbnál jobb muzsikák.
A koncerteken a hagyományos vonós zene mellett virtuóz hegedű és cimbalomjáték, a középkort idéző kobzos furulyás moldvai zene, ütőgardonos gyimesi tánczene, új stílusú vonós-klarinétos muzsika, vagy az archaikus dudazene is megszólal.
A zenekar birtokosa a szakma legkiemelkedőbb elismerésének, a Népművészet Ifjú Mestere címnek, valamint Heves megyében megkapták a Príma Primissima díjat.
A hitelesen megszólaló magyar népzene mellett a koncerteken elhangzanak gitárral és ütős hangszerekkel kiegészült népzenei feldolgozások is, melyekben a klasszikus zenei elemek, a könnyűzenéből kölcsönzött zenei megoldások és a hiteles népzenei hangzás alkotnak különleges egységet, mely eredményezi a Gajdos Zenekarra jellemző egyedi hangzást.

KONTAKT: info@gajdoszenekar.hu // +36 30 454 9546

A Festeres Zenekar 2009-ben alakult budapesti fiatalokból, részben az óbudai népzeneiskola volt növendékeiből. Célkitűzésünk a moldvai csángó magyarok népzenéjének, hagyományainak éltetése, bemutatása és megismertetése táncházak és koncertek útján. Zenekarunkkal a moldvai csángók népzenéjét autentikus hangszereken szólaltatjuk meg. A zenekar repertoárja változatos: népzenei koncertek, táncházak, gyerektáncházak tartása, tánctanítással és énektanítással. Szívesen vállaljuk táncegyüttesek koreográfiájának színpadi kíséretét illetve szalagavatókon, esküvőkön és egyéb rendezvényeken való muzsikálást.

A Kollégium támogatásával készült lemez: Szeretőm e táncba, gyűrűm az ujjába
(a lemez a Zurgó Együttes közreműködésével készült)

---

KONTAKT: szabo.marton@festeres.hu // +36 20 551 4165

Istvánfi Balázs és Németh András hangszereik legelismertebb mesterei közé tartoznak. Mindketten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai, többszörösen díjazott előadóművészek.
Duójuk 2011-ben alakult, de már tizenöt éve játszanak együtt különböző felállásokban. A közös évek alatt létrehoztak egy egyedi zenei nyelvezetet, amely az autentikus magyar népzenén alapszik, de tartalmaz kortárs és klasszikus elemeket is.
Előadásmódjuk és hangszereik sajátos hangzásvilága a hallgatók figyelmét összpontosítja, így koncertjeik egyaránt nyújtanak zenei és lelki élményt.

KAPCSOLAT: nemandras@yahoo.com // +36 20 436 6796