Megjelentek a Halmos Béla Program Kollégium legújabb nyílt pályázati felhívásai az alábbi témákban:
Népzenei képzési programok támogatása
Hazai vagy szomszédos országbeli magyarlakta területeken megvalósuló magas színvonalú, kiemelt népzenei és világzenei nagykoncert (egy alkalom), vagy legalább 6 alkalomból álló koncertsorozat megvalósítása
Hazai és/vagy a környező országokban megrendezendő népzenei konferenciák megvalósításának támogatása
A népzene – különös tekintettel a táncházmozgalom zenei világa – népszerűsítését szolgáló informatív, rendszeresen jelentkező tematikus műsorok támogatása
Magyar művészek, együttesek külföldi szereplései
Népzenei szólisták és együttesek népszerűsítésének elősegítése, portfóliójuk kialakítása, fejlesztése
Néptáncegyüttesek számára új, minimum 25 perces, szakmai fórumokon történő élőzenés bemutatóihoz magas színvonalú koreográfiazenék létrehozásának, azok stúdió minőségű hangfelvételei elkészítésének támogatása
Népzenei táborok megrendezése
Alkotói támogatás, népzenei alapú szerzői zenemű létrehozására
A dübörgő nyári fesztiválszezonban kevés az olyan bensőséges nyári játszóhely, mint a Benczúr Kert, ahol idén is változatos és igényes programokkal várják a zeneszerető közönséget.A Benczúr utcai patinás épület elegáns kertjében az NKA Halmos Béla Programiroda és a Benczúr Ház Kulturális Központ együttműködésének jóvoltából július és augusztus folyamán öt estén találkozhatnak a rajongók népzenével és világzenével. Emellett színvonalas musicalprodukciókkal, operaelőadásokkal és jazz koncertekkel is várják az érdeklődőket a Városliget szomszédságában.
A népzenei koncertsorozatot két kiváló zenekar nyitja meg július 19-én, elsőként a Times New Román lemezbemutató koncertjét hallhatjuk, a friss és kreatív formáció a román és a balkáni népzenét, illetve a magyar cigányzenét ötvözi egyedülálló módon. Ezt követően a Romano Drom különleges zenéje zárja az estét, mint a magyarországi kortárs cigány kultúra egyik legismertebb képviselője. Július 26-án a hagyományos magyar népzenét játszó Magos Együttes várja a közönséget, akik a táncházmozgalom egyik legkiemelkedőbb fiatal zenekara. A koncerteket augusztus 9-én a Bokros Trió folytatja egy rendkívül izgalmas népzene alapú világzenei és kortárs formációval, Borbély Mihállyal és Kertész Ákossal kiegészülve. Augusztus 23-ánTímár Sárától és zenekarától versmegzenésítéseket és népzenei feldolgozásokat hallhatunk. A népzenei programokat az autentikus népzenét játszó Pósfa zenekar zárja augusztus 30-án, akiknek repertoárjában helyet kap a szlovák- és a cigány népzene is. Ha bármelyik előadás a kedvezőtlen időjárás vagy technikai okok miatt elmaradna, azt a meghirdetett esőnapon lesz megtartva, a részletekről a hivatalos platformjainkon lehet tájékozódni.
„Érdemes ellátogatni a Benczúr-kerti esték koncertjeire, mert óriási hagyománya és közönsége van a népzenei produkcióknak – mondja Tari Dorottya, a Halmos Béla Programiroda vezetője. – Reméljük, hogy az idei rendkívül színes és változatos felhozatal sok zeneszerető rajongót vonz majd. Ki ne szeretné a nyári estéken élő zenére, jó társasággal és barátságos környezetben múlatni az időt? A jó hangulat garantált, mindenkinek szeretettel ajánljuk!”
A koncertekről és zenekarokról még több infó IDE KATTINTVA érhető el.
Times New Román | Fotó: Bolyki Márton
A Times New Román zenekar lemezbemutató koncertet tart a Benczúr Kerti Esték keretén belül, július 19-én. Az esemény kapcsán a zenekar harmonikásával, Réti Benedekkel beszélgettünk.
A Benczúr Kerti Estéken lemezbemutató koncertet tartotok. Kérlek, mesélj: milyen lett az elkészült album – mi a címe, milyen dalokból és hogyan épül fel?
Az album címe: “Jól élünk”, ez az egyik szám címe is a lemezről és abból a nagyon egyszerű érzésből ered, ami voltaképpen a zenekarunk motorja is, az együttzenélés öröme és a közös alkotás során érzett megelégedettség. Vidéken szoktunk próbálni az egyik tagunknál, ahol általában több napra összejövünk, zenélünk, jókat beszélgetünk, eszünk és valahogy mindig arra jutottunk egy-egy ilyen szeánsz során, hogy voltaképpen milyen szerencsések vagyunk és addig nagyon nem érdemes aggódni, amíg megadatnak az ilyen lehetőségek az életünkben. A lemezen kizárólag instrumentális, szaxofon-klarinét-tárogató központú, túlnyomórészt román zene hallható a bánáti régióból, erdélyből, és Románia dél-keleti régióiból. Nem múltidéző zene, hanem az ottani zenészek által ma is játszott városi népzene. Ezek mellett pedig felkerült kettő darab magyarországi cigányzenei összeállítás is, a zenekarból mindenki nagy rajongója a magyar cigányzenének és fontosnak tartjuk, hogy ne csak a hanyatló éttermi kultúrából és az ott rárakódott sztereotípiáktól megfakult kép éljen az emberek fejében hanem, hogy fel tudjuk tárni a szépségeit, értékeit és egy olyan kontextusba helyezni, ahol talán ritkábban hallható.
Városi cigányfolkot játszó magyar zenekar vagytok. Miért épp ez a műfaj ragadt magával titeket? Miért érzitek hivatásnak az éltetését?
Félve bocsátkozom műfaji megnevezésekbe, mert igencsak parázs viták tudnak kialakulni a témában és talán nehezen leírható, hogy pontosan milyen zene is amit játszunk, de mindenképpen fontos magja, hogy városi zene és a cigányzenészek csiszolták tökélyre a lemez anyagául szolgáló zenei stílusokat. A műfaj iránt érzett rajongásunk és nyitottságunk mindannyiunk egyéni képletének az eredménye, de elmondható, hogy a zenekar minden tagja évek óta foglalkozik Kárpát-medencei magyar népzenével, román zenével és balkáni zenével és ezáltal a legtöbbet ezeket a zenéket hallgattuk, ezekben találtuk meg a magunk önkifejezési lehetőségeit, legfontosabb zenei élményeink is ide kötnek. Van ebben a zenébe valami nagyon lezser vagányság, de ugyanakkor egy rendkívűl mély érzelmi töltet és kristálytiszta megfogalmazása az élet lényegi pontjainak. Ez a zene egy olyan tükre az életnek és az elmúlt idők korainak, amiknek a reflexiója megítélésünk szerint hiánycikk manapság és rengeteg olyan ismeret és tartalom van benne, aminek a befogadása és átélése egész egyszerűen jobbá és szebbé teszi az életet. A rendezett keretek között megélt zenei szabadság lehetőségei, az élőzene fontossága, a hallgatóságra való reagálás, a hagyomány tisztelete és a megengedése annak, hogy bátran lehet reflektálni a korra, amikben ez a zene él, mind olyan eszköz, ami zenészként rendkívüli felszabadultságot tud adni. Ezeken túl olyan kincsként éljük meg ezeket a zenéket, hogy ha már ránk juthatott az a szerep, hogy valamilyen módon megfogalmazhatjuk azokat az értékeket, amiket rejt magában, akkor a hivatástudat teljesen természetesen érkezik mellé.
Mi táplálja a zenéteket, mi inspirál titeket?
A zene amit játszunk az elmúlt fél évszázad legemblematikusabb román fúvószenészeinek repertoárjára alapszik, az ő felvételeik hallgatása az, ami bellobant minket és az a rendkívűl magasszintű zenekari játék, ami mellé társul. Mindig a ő zenéjük inspirál, azt a pontot keressük, amikor ugyanazt a teljességet sikerül elérnünk, amit az ő felvételeik hallgatása közben átélünk. Hála az égnek ebben (is) nagy az összhang a zenekarban és gördülékenyen, könnyedén megy a közös munka.
A zenétek – ahogy a honlapotokon megfogalmazzátok – eltűnőben lévő, nosztalgikus közegben született, de a jelenben is fejlődik, és ti magatok is alakítjátok játék közben a saját felfogásotok szerint. Miként formáljátok a műfajt?
Mivel mi ide Magyarországra születtünk a múlt század vége felé, hiába is próbálnánk nem tudnánk visszaadni azt a kort és azt a korszellemet, amiben ez a zene megszületett, ennél fogva az első hang lejátszásában már a mi, eddig megélt életünk van benne, amit ma élünk, ahogy most látjuk a világot illetve amit most mutat meg magából. Ebből kifolyólag egy kicsit mindig más lesz, ahogy mi játszunk és ezekben az apróságokban benne van egy nagyon finom átalakulás, ami már egy kicsivel más formát ölt. Alapvetően elmondható, hogy a zenénk gerince a két fúvós összjátéka, egy olyan közös játék, ami az “eredeti” felvételekről sokszor hiányzik így ez már önmagában egy újabb szín a műfajban mindazonáltal attól távol érezzük magunkat, hogy mi lennénk azok, akik felrajzolják a műfaj jövőjét mindenesetre reméljük, hogy valamifajta szerepet vállalhatunk benne.
Miként tudtok a hagyomány őrzői és a jelenkori zene formálói lenni egyszerre?
Mindig az régiek játékából indulunk és azt próbáljuk meg mélységeiben megérteni és megtanulni, e során mindig kiderül, hogy a lényegi pontokat nem érdemes elhagyni a “hagyományból”, mert így elveszti valódi formáját és vele együtt tartalmát, azt ami megfogott minket, az őrzői e gondolat szerint lehetünk. Formálói pedig leginkább úgy, hogy megpróbáljuk olyan kontextusba helyezni a zenét a saját kis világunkban, amiben eddig nem volt hallgatható vagy nem ebben volt értelmezendő. A környezet, amiben játszunk és az emberek akik hallgatják mind a formálói is a zenének és annak is amire igény illetve befogadó közeg ki tud alakulni manapság.
Hogyan tudjátok megélni a zenélésben az alkotói és személyes szabadságot, valamint teljességet?
Hála az égnek ezekben a zenékben mindig van lehetőség az egyéni zenei megoldásoknak és ha sikerül ráéreznünk azokra a finom határokra, amiken belül még a stílus és az esztétikum nem szenved csorbát, akkor ott bátran beletehetjük magunkat is. Ha ez sikerül, akkor ott megjelenik a teljesség érzése is.
Mitől jó, intenzív és emlékezetes élmény egy Times New Román koncert? Kiknek ajánlod a részvételt?
A zene visz magával mindenkit velünk együtt. Mindenkinek ajánljuk, de azok, akik egy kicsit is szeretik a balkáni, kelet-európai népzenét, magyar cigányzenét és nyitottak az új dolgokra, azok biztosan csemegézni fognak nálunk.
Pósfa zenekar | Fotó: Ugróczky István
A Benczúr Kerti Esték koncertsorozatát a Pósfa zenekar zárja augusztus 30-án. Az autentikus népzenét játszó csallóközi zenekar 2017-ben tett szert a korábbinál szélesebb körű ismertségre, miután a Fölszállott a páva népi tehetségkutató győztes produkciójaként Arany Páva-díjban részesült. A négytagú társaság itthon és külföldön egyaránt népszerűsíti a felvidéki magyarság – azaz a szlovákiai magyar kisebbség – folklórját, a repertoárban ugyanakkor helyet kap a szlovák- és a cigány népzene is. A Pósfa vezekarvezetője, Iván András válaszolt a kérdéseinkre.
Milyen koncertre számíthat a közönség? Kiknek ajánljátok a figyelmébe az eseményt?
Egy körülbelül egy órás koncertre, amely keretén belül a hallgató a felvidéki népzene mentén betekintést nyerhet egy-egy vidék zenei örökségébe, megismerheti annak sajátosságát. Mindenkinek szíves figyelmébe ajánljuk a koncertet, aki szereti az élő muzsikát, a hangulatos koncerteket, szereti a magyar népzenét, vagy épp a különlegességeket keresi.
A közelmúltban bemutatott Azonosságok – Averipe című, Oláh Attilával – a Csallóközi Táncegyüttes vezetőjével – közösen készített kamaraműsorotokból is hallhatunk majd egy ízelítőt a koncerten. Mesélj, milyen ez a műsor, milyen lesz a kóstoló?
Már a műsor összeállítása is sok izgalommal töltött el bennünket, ugyanis nagyon érdekes volt megkeresni a cigány- és magyar anyagokban azokat az érdekességeket, melyeket utólag színpadra vittünk. Egy magyar ember számára valahogy mindig egzotikus a cigány- és más kultúrában való elmerülés, ugyanilyen lehetett ezeket élőben is látni és hallani a nézőtérről. A koncerten egy felvidéki cigány összeállítással is készülünk a műsorból.
Mi alapján válogattok be adott zenéket a repertoárba, miként áll össze a „playlist”?
Néprajzi tájegységekben gondolkodunk, szlovákiai magyarokként pedig szinte mindig valamelyik felvidéki tájegység muzsikája csendül fel a koncerten. Általában egy ropogós összeállítással nyitjuk meg a koncertet, lehetőleg a teljes formációval. A koncert közben néha felcsendülnek szólóprodukciók is, attól függően, mit akarunk kiemelni a régió zenéjéből, illetve ez garantálja a koncert változatosságát is, nem fullad monotonitásba a produkció. Az összeállítások között egy-egy ismertető jellegű, avagy anekdotikus gondolattal egészítem ki a koncertet, hogy a közönség közelebb kerülhessen a zenei anyag értéséhez, átérzéséhez, záróakkordként pedig ismét a teljes formációval és egy izgalmas összeállítással köszönjük meg a figyelmet.
A közelmúltban Pozsonyban koncerteztetek, ahol a hallgatóság ízelítőt kaphatott a Kassa-vidék és más délkelet-szlovákiai régiók népzenéjéből. Hogyan tudjátok egyszerre hatékony és örömteli módon népszerűsíteni a népzenét otthon és a határon túl?
Nagyon örültünk pozsonyi szlovák barátaink felkérésének, akik azt szerették volna, ha az abaújszinai prímás, Potta Géza repertoárját mutatnánk be nekik egy koncert keretén belül. Végül az egykori Abaúj-Torna vármegye zenei világát még a zempléni és gömöri népzenével is párhuzamba vontuk, a koncepció pedig nagy sikernek örvendhetett. A zenekar mottója: „Népzene szívvel lélekkel”. Azt hiszem az örömteli ezzel garantálva is van, legyen az határon innen, vagy túl. A hatékonysága talán az egész tevékenységünktől is függ. Saját táncházakat is tartunk és nagyon sok embert bevonzottunk ezáltal a táncházmozgalomba, sokan visszafordultak saját kulturális gyökereik felé. Ez egy nagyon interaktív része a kultúraközvetítésnek, emellett pedig a sikeres koncertezés egy másik nyilvános „igehirdetés” – legyen az határon innen, vagy túl.
Miért érzitek hivatásnak az autentikus népzene éltetését?
Elsősorban felvidéki népzenével foglalkozunk, és annak hiteles tolmácsolására törekszünk. Bár az autentika kérdése vita tárgya a szakmán belül is, ám úgy érezzük, mi az autentikus népzene kategóriába tartozunk, nem pedig az azt feldolgozó világzenébe. A tiszta forráshoz, a gyökereinkhez szeretnénk muzsikánkkal közelebb vinni a hallgatóságot, a falu nyugalmának letisztult zenéjéhez.
Miként tudjátok a legszebb, legőszintébb, legélvezetesebb, legszórakoztatóbb módon képviselni és prezentálni a műfajt?
A megjelenés számunkra egy fontos tényező, ahogy a régi falusi cigánybandáknál is fontos volt, hiszen jó benyomást kellett tenni a megrendelőre. Esetünkben a közönséget kell megtisztelni a megjelenésünkkel. Őszinteség a részünkről már az is, hogy a sajátunkat adjuk elő, ami igazán foglalkoztat bennünket, így az élvezetes előadás is garantált. Koncertjeink bizonyos értelemben didaktikus jellegűek, de a komor és megnevettető pillanatok sem távoliak tőlünk, valójában maga a műfaj ezt mind tartalmazza – és még többet is. Nekünk már csak az a dolgunk, hogy jóízűen tálaljuk ezt a közönségnek a magunk lendületével és temperamentumával.
Mi teszi számotokra valódi élménnyé a koncertezést, és mit gondoltok, a közönséget mivel érintitek meg a leginkább?
Amikor együtt megszólal a banda és érezni lehet a közönség kapcsolódását, reakcióit: a figyelő tekinteteket, a táncos kedvű-, a velünk énekelő-, vagy éppen az elérzékenyülő hallgatókat, azokra a koncertekre szívesen emlékezünk vissza. Ezek a valódi koncertélmények, ahol a megvan a „kémia” a közönség és a zenekar között, mint egy táncházban. Másoktól tudjuk, hogy a népzene őszinte szeretete lerí rólunk muzsikálás közben. Úgy vélem, ez az őszinteség és közvetlenség a kulcsa mindennek.
Az idén harminc éves fesztivál a zenei felhozatallal igazán kitett magáért: július 23. és augusztus 1. között várja a látogatókat, ahol tényleg a stílusok teljes pallettájával találkozhat a közönség. Több helyszínt is megtöltenek majd a nép- és világzenei produkciók, ezekből ajánlunk most 10+1 koncertet. De mindenképp érdemes átböngészni a teljes programot, mert igazi ínyencségeket láthatunk majd!
A Művészetek Völgye sokszínű nép- és világzenei programjai több helyszínen zajlanak, így ezen stílusok kedvelőinek kifejezetten ajálnjuk a Fonó Udvar, a Hagyományok Háza Folk Udvar, a MANK Artporta, a Kisképző, a Kaláka Versudvar, a Pest-Buda Udvar és a Harcsa Veronika Udvar részletes napi bontását, amit a https://www.muveszetekvolgye.hu honlapon könnyedén átnézhetünk.
Chalga – 07.23. péntek A Chalga amolyan Thököly-kurucos, törökbarát zene – egy sikeres ostrom utáni berúgós estén szólhatott ilyesmi zene a táborban, és úgy hallatszik, a hadizsákmányban akadt pár jazzlemez is. A zenekar nem ápol népzenei hagyományt, de gátlástalanul használ balkáni és magyar népzenét. A Chalgával nemrég egy videót is forgattunk, ahol bővebben mesélnek magukról.
Csángálló – 07.23. péntek A zenekar 2009-ben indult útjára, Sára Csobán és Bősze Tamás Jean-Pierre vezetésével. Ebben a formában 2013 óta szerepelnek, azóta állandó szereplőivé váltak a Kárpát-medence népzenei és világzenei életnek, rendszeres fellépői táncházaknak, kluboknak, nyári fesztiváloknak, színházi és táncszínházi műsoroknak, emellett többször koncerteztek már külföldön is. Az együttes gyakran indul zenei gyűjtőútra, legtöbbször a Gyimes-völgye és Moldva felé véve az irányt, hogy muzsikájukhoz eredeti környezetből merítsenek inspirációt.
Pengetős Trió – 07.24. szombat A citera, a tambura, a koboz, mint rég nem látott rokonok találkoznak a Pengetős Trió muzsikájában és bőven van mit megbeszélniük egymással. Rokon hangszereket szólaltatnak meg, mégis programjuk rendkívül egyedi, amelynek alapja e három hangszer, eddig jószerével ismeretlen együtthangzása. A zenekar repertoárjának alapja az autentikus népzene, amelyet nyitottan, kreatívan és alázattal gondol újra, formál saját képére. Muzsikájukat a virtuozitás,innováció és tradíció egyaránt jellemzi. A koncertezés mellett, hangszerbemutatóval egybekötött gyermekműsorukkal az óvodás és iskolás korosztályhoz élményszerűen juttatják el a magyar népzenét.
Romengo – 07.24. szombat A Romengo magyarországi oláh-cigány zenét játszik. A tagok nagy része ezt a muzsikát anyanyelvével együtt sajátította el. A szülőktől tanult hagyományos cigány népdalokkal és saját számokkal és hangzásvilággal áll színpadra a zenekar. 2004-es megalakulásuk óta, India (Sufi Sutra) Malajzia (Rainforest World Music Festiva) Dél-Korea (Sori Festival) és Mexikó (Cervantino Festival) mellett a Romengo Európa több, mint 25 országban koncertezett. Lakatos Mónika és Rostás Mihály a tavalyi alkotói pályázatunkon is nyert támogatást, az alkotói folyamatról beszélgettünk velük.
Babra – 07.25. vasárnap Babra muzsikája a sokszínű délszláv népzenei vonal megvastagítója, miközben friss, zöld indákkal díszítője és színesítője is. Részben családi kötődésből adódóan, az együttes zenei identitását alapvetően két magyarországi multikulturális közeg, Bács-Kiskun megye és Budapest határozza meg. A Babrával is nemrég benéztünk a kulisszák mögé videósorozatunkban.
Poklade – 07.25. vasárnap A Poklade zenekarban benne van az egész Balkán. A kabócák éneke, a szétpattanó üvegszilánkok, a rakija tüzessége. Ízek, illatok, színek és zamatok, fájdalom és életigenlés, de főként valamiféle ősi energia, mely kézen ragad és elrepít. Zenéjük valódi poklade, valódi átváltozás. A Poklade zenekart legendás mesterek – Versendi Kovács József, Tiszai György és Peti Kovács István – tanítványai alapították 2010-ben, Mohácson. Fellépéseiket gyakran egészíti ki Gráf Vivien csodálatos énekhangja.
Dalinda: Átjárók – 07.26. hétfő A DALINDA a’capella együttes autentikus és modern hangzások segítségével meséli el nekünk a női lét szakaszait. Az együttes három fiatal énekese nőies energiával hatja át a közönséget és magyar népi dallamainkat indaszerű játékossággal fogalmazzák meg. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi Ének szakán kezdtek el együtt dolgozni számos autentikus és világzenei produkcióban. 2015 óta koncerteznek és azóta lehetőségük volt fellépni a legnevesebb magyaroszági koncerttermekben. 2017 nyarán meghívást kaptak Kínába, így koncert turnéjukon több nemzetközi fesztiválon is előadhatták műsorukat. Tavaly megjelent Átjárók című lemezük hatalmas sikert aratott.
Branka Trio – 07.28. szerda Básits Branka magyar-szerb származású zenész, egy vibráló, színes személyiség és énekes. A színpadon hatalmas szenvedéllyel és erővel énekel, ugyanakkor képes olyan lágy és finom hangokra, melyek a legkeményebb szívig is elérnek. Az énekesnő édesapja szerb, édesanyja magyar, így ennek a két hagyománynak az ölelésében nőtt fel. Nem meglepő, hogy a későbbiekben ez a kettősség nem csak a mindennapjait és életét, hanem egész zenei világát is áthatotta, ez vált legfőbb inspirációjává, művészi hajtóerejévé.
Erdőfű táncház – 07.31. szombat Az Erdőfű Magyarországon tevékenykedő táncházzenészek összefogásából jött létre. Tagjai mind elkötelezett hívei a Kárpát-medencei népzenei hagyomány hiteles előadásának, táncházakban és koncerthelyszíneken egyaránt. A zenei műhelynek is tekinthető kezdeményes célja, hogy átfogó képet adjon a magyarlakta területek és a velünk együtt élő etnikumok vonós népzenéjének sokszínűségéről, az adott vidék vagy falu sajátosságait tartva szem előtt.
Ötödik évszak – 07.31. szombat A Champs-Elyséen ébredő francia szerelmet, a Loire és a Duna parti esti séták hangulatát és a soknemzetiségű Kelet-Európa népzenéjének ősi erejét érezni az Ötödik évszak zenéjében. Zenébe sűrítve egyszerre kapunk élettörténeteket, költészetet, hagyományokat, érzéseket. A zenekar énekesnője, a magyar-francia származású Izabella Caussanel a sanzonok sajátos világával emeli az együttes hangzásvilágát. Szövegeik közt egyaránt találunk népdalokat, magyar és francia költők verseit – magyar és francia nyelven. Több évtizedes tapasztalat, 5 nemzetközi zenei karrier és sokéves rokoni-baráti kapcsolat áll 2018-ban alakult felállás mögött.
+1 Paár Julcsi: Kerekerdő mesejáték – 07.31. szombat A Hangoló Zeneterápia, mint védjegy 2015 januárjában jött létre. Legfontosabb irányelve a magyar népzene terápiás lehetőségeinek kutatása, és széleskörű megismertetése. A népmesei szálra felfűzött zenei blokkok hűen bemutatják az autentikus népzenei gyökereket, köztök megjelennek gyermekjátékok, mondókák, mozgásos, táncos elemek, melyek több szinten vonják be a résztvevőket. Paár Julcsi is mesélt nekünk az alkotói folyamatáról.
Harmadjára tölti meg népzene a belváros legtágasabb és legelegánsabb kertjét – itt a Benczúr Kerti Esték népzenei koncertsorozata!
Az NKA Halmos Béla Programiroda és a Benczúr Ház Kulturális Központ együttműködésében létrejött koncertsorozat idén is várja a népzene kedvelőit! 2021. június 23. és szeptember 1. között, összesen 6 alkalommal élvezhetjük a népzenét szerda esténként a belváros legelegánsabb kerthelyiségében, a Benczúr Ház Kulturális Központ udvarán.
Az első koncertet június 23-án a Nógrád megyei Dobroda zenekar adja, aminek tagjai között Balogh Kálmán cimbalmost és Fekete Bori énekesnőt hallhatjuk majd; másodikként július 7-én Szabó Dániel és a Pázsint – egészen friss formáció lép fel. A fellépők között találjuk még július 21-énTímár Sárát és zenekarát; augusztus 11-én a délszláv és balkáni népzene budapesti nagyköveteit, a Babrát; augusztus 25-én a népzene és a jazz találkozását a Borbély Mihály Quartet fogja bemutatni; szeptember 1-jén pedig a moldvai balkáni hangzást a Fanfara Complexa fogja elhozni.
A fellépő zenekarok közül sokan új műsorral lépnek fel, amelyre a tavalyi év végén kiírt alkotói pályázatból nyertek támogatást a Halmos Béla Kollégiumtól. Az alkotói folyamatról készült videósorozatban betekintést nyerhetünk többek között a Babra, vagy Borbély Mihály munkájába is!
A Benczúr Kerti Esték hűsítő italokkal és terasszal várja a közönséget már 18 órától este 10-ig!
*** Járványügyi szabályok
A Benczúr Kerti Esték Népzenei koncertsorozata, mint szabadtéri kulturális rendezvény védettségi igazolvány nélkül látogatható. A rendezvény ültetéses, 200 fő befogadására alkalmas. A nézőtér területén a maszk használatát a szervezők nem teszik kötelezővé. A szabályozások, természetesen, időről-időre változhatnak. A Benczúr Ház Kulturális Központ mindig az adott időszakban hatályos rendeleteknek megfelelően jár majd el a beléptetést, a biztonsági intézkedéseket illetően. Kapunyitás 18 órakor.
Május utolsó hétvégéjétől a jól ismert helyszínek ismét megtelnek népzenével, egyelőre szabadtéren, illetve ültetetten, de számos új produkciót hallgathatunk meg a következő hetekekben. Programajánlónk első részében a budapesti programok közül szemezgetünk!
Irány a Fonó terasz! A Fonó az elsők között volt, akik bejelentették koncertjeiket, hiszen számos új kiadvány jelent meg az elmúlt időszakban a kiadó gondozásában. Itt az ideje tehát a lemezbemutatóknak! Terasz, fröccs, népzene, mi kellhet még?
Május 29. – Branka Trió lemezbemutató A “ Félig-egészen” címet viseli a Branka Trio zenei projektje, melynek gondolata Branka már-már szállóigévé vált mondatából származik: “Apukám szerb, anyukám magyar, ezért én félig szerb, félig magyar vagyok, de inkább úgy érzem, egészen szerb és egészen magyar.” A koncerten a triót vendégművészek egészítik ki, akikkel együtt lélekben elutazhatunk a balkáni vidékekre! Facebook esemény itt.
június 2. – Napfonat – lemezünneplő A Napfonat öt nő energikus a cappella együttese. Első lemezük, a Szól a Világ izgalmas, stílusokon, világokon, sorsokon átívelő utazás – zsigeri, elmélyült, tiszta élmény. A lemez a Hangvető terjesztésében jelent meg májusban. Esemény itt, addig is hallgass bele a lemezbe itt:
Június 4. – Zűrös Banda lemezbemutató A Zűrös Banda 2021 címet viselő lemezén előtérbe kerültek a magyar népdalfeldolgozások, magyar nyelvű saját szerzemények, de a balkáni kötődés érezhetően megmaradt. Itt a lehetőség először élőben meghallgatni az új számokat! Facebook esemény és részletek itt. A lemez a Fonó gondozásában jelent meg májusban.
Egyéb szabadtéri mulatság Hangulatból nem lesz hiány június 10-én a Budapest Parkban. Tavaly elmaradt születésnapi zsúrját ugyanis egészen biztos, duplán ünnepli az Aurevoir. csapata. A mulatságba a hazai cigányzene egyik legmeghatározóbb zenekara, a Parno Graszt is becsatlakozik, hogy a vigasság során közösen táncoltassák meg a Park közönségét, a koncertek után pedig táncházzal várják a szórakozni vágyókat. Jegyek itt.
Az idei év első táncháza sem várat magára, május 27-én irány a Kobuci kert, ahol a táncházak kedvenc zenekara, az Erdőfű és a Csürrentő húzza a talpalávalót! Esemény itt.
Beltéri koncertek az elmélyültebb zenehallgatás jegyében
Június 18. – Babcsán Projekt koncert Babcsán Bence a fiatal népzenész-generáció kiemelkedő tagja, saját formációjában népzenei feldolgozások és saját szerzemények kerülnek előtérbe. A különleges koncerten több mint 10 vendégművész áll majd színpadra az Urániában. Facebook esemény és kedvcsináló napi tartalmak erre. Jegyvásárlás az Uránia honlapján.
Június 4. – Halmos Béla emlékkoncert „Azt szoktam mondani, azért születtem a trianoni békediktátum évfordulóján, hogy a Trianon által szétszabdalt magyar nemzetet összehegedüljem.” Június 4-én ünnepelné 75. születésnapját Halmos Béla. Ebből az alkalomból a Hagyományok Házában hagyományteremtő céllal emlékkoncertet szerveznek. Az est keretében kerülnek átadásra a Halmos Béla-díjak. Közreműködnek: Berecz András, Virágvölgyi Márta és zenekara, Tintér Gabriella, Kovács Márton és a Magos zenekar, Halmos Kata, Gelencsér János és a Dobroda zenekar, Gryllus Dániel, BorFolk zenekar, Fábri Géza, Ivánovics Tünde, Salamon Beáta és a Triolina, Vavrinecz András és a Bekecs zenekar, Tükrös zenekar. Facebook esemény itt. Jegyvásárlás a Hagyományok Háza oldalán.
A Halmos Béla Program rendszeres nyári népzenei koncertsorozatának, a Benczúr Kerti Estéknek részleteivel is hamarosan jelentkezünk! Teljes eseménynaptárunk pedig sok más programot is tartalmaz a főoldalon!
Több részes videósorozatban mutatja be a Halmos Béla Programiroda legutóbbi, alkotói pályázatának nyertes zenészeit, projektjeit.
A következő hónapokban rendszeresen elérhetőek lesznek a népzenei ihletettségű projekteket bemutató portréfilmek olyan alkotókkal, mint Balogh Kálmán, Lakatos Mónika, Borbély Mihály vagy ifj. Csoóri Sándor Sündi. A Halmos Béla Programiroda fő feladata az NKA Halmos Béla Kollégium pályázatainak kommunikációja, a különböző altémákban nyert pályázók munkájának népszerűsítése. Alkotói pályázat most először került kiírásra a Kollégiumnál, sikere a nyertes projektek számán jól mérhető; több mint 70 mű nyert támogatást.
A 15-20 perces filmek az alkotói folyamatra helyezik a hangsúlyt, egy-egy zenész, zeneszerző munkáját bemutatva, amely során a népzenei gyökerekből új művek születnek. Betekintést nyerhetünk a próbafolyamat vagy akár a stúdióba; és a készülő művek részletei is elhangzanak a filmekben. “A portféfilmeknél igyekeztünk általánosságban az alkotói folyamatot, a jelenlegi helyzetben nagyobb lehetőséget kapó háttérmunkát bemutatni, és arról beszélgetni a zenészekkel, hogy miből inspirálódnak, hogyan hat a munkájukra a lelassult, szociális élettől mentes világ.” – mondta Fazekas Anna, a Programiroda vezetője. Liber Endre bevezetőgondolatai a pályázatról:
Hungarian World Music Guide címmel a WOMEX alkalmából a Hagyományok Háza, a Fonó és a Hangvető közreműködésével készítettünk egy átfogó körképet a magyar nép- és világzenei piacról.
A kiadvány alapötletét a budapesti WOMEX20 adta, fontosnak tartottuk, hogy a lehetőségeket kihasználva minél átláthatóbbá tegyük mind a szakma, mint a stílus iránt érdeklődők számára a hazai nép- és világzenei helyzetet. Segítségül hívtuk Weyer Balázst, aki a WOMEX zsűri, a hét szamuráj tagjaként első kézből találkozhatott az akár exportra is érett magyar nép- és világzenei produkciókkal, illetve hazánk két meghatározó, külföldön is ismert és elismert szereplőjét, a Fonót és Hagyományok Házát, akik szintén szaktudásukkal és széles körű ismereteikkel járultak hozzá a zenekarok szelekciójához.
A zenekarokon kívül csokorba gyűjtöttük a nép- és világzenei felhozatallal is rendelkező fesztiválokat; kiadókat; azokat a helyszíneket, ahol ilyen zenei stílusú programokkal találkozhatunk, illetve amelyek külföldi zenekarok számára is fellépési lehetőséget biztosíthatnak; olyan szervezeteket, amikre egy esetleges nemzetközi partnerintézményként is számítani lehet.
A járványhelyzet miatt ugyan a WOMEX nem eredeti formájában kerül megrendezésre, a lehetőségekhez alkalmazkodva úgy döntöttünk, a Hungarian World Music Guide-ot online is elérhetővé tesszük mindenki számára. Célunk az, hogy a világban láthatóbbá tegyük a színes és izgalmas hazai nép- és világzenei szcénát – a tervek szerint a kiadványt időről időre további zenekarokkal és egyéb szereplőkkel bővítjük, és reméljük, a jövőben újra alkalmunk lesz Budapesten köszönteni a WOMEX-et is.
A Hungarian World Music Guide lapozható formátumban, angol nyelven ide kattintva teljes egészében ingyenesen elérhető!
Most népzenei alapú szerzői zenemű létrehozására nyerhetsz nálunk alkotói támogatást!
A nemrégiben kiírásra került új pályázatunk célja, hogy a népzenét értő módon felhasználó minőségi, új zeneművek – önálló zeneművek, színházi kísérőzenék, zenés színdarabhoz készülő zeneművek, táncszínházi kísérőzenék –, vagy népzene-, illetve népdalfeldolgozások szülessenek. A pályázatra népzenei, világzenei, jazz, komolyzenei és könnyűzenei alkotók egyaránt jelentkezhetnek.
A zeneműveket hossza szerint három kategóriába soroljuk, és eszerint változik az igényelhető támogatás összege. Ez a következőképp alakul:
10 perc alatti zenemű alkotására pályázható összeg max: 500 000 Ft
