Laposa Julcsi

Laposa Julcsi Junior Prima Díjas népzenész-zenei mediátor, az 50 tehetséges magyar fiatal díjazottja. Egészen kicsi kora óta a népzene bűvöletében él, aktív népzenei pályafutását 2007 óta jegyzi női prímásként, azóta is oszlopos tagja a ZALA zenekarnak. Külföldi tanulmányai, tapasztalatai nagyban hozzájárultak ahhoz a szerteágazó munkásságához, amely jellemzi a mindennapjait, hiszen zenél, kiadványokat szerkeszt, tanít, koncerteket szervez és idegennyelveket tanul. Kulturális missziója a népzene mesebeli erejének megismertetése; népszokások, néphagyományok felkutatása és átörökítése az utókor számára. 

Az elmúlt években megalkotta dalos foglalkoztató füzet sorozatát, amit NÉPI hang-színek néven ismerhetünk. Ehhez kapcsolodóan gyerekkoncertjein az év különböző népszokásait énekeli meg éppen az adott évszaknak megfelelően (Tavasz-Nyár/Ősz/Tél). Zenei mediátorként fontosnak tartja, hogy közönségét közös játékokkal, együtt énekléssel bevonja a műsorba, így mindenki egy népzenei folyamat aktív részese lesz. 

Zenészek: Laposa Julcsi, ének-hegedű; Szabó Zoltán-duda, furulyák, tambura; Horváth Károly-ének, brácsa, tekerő; Timár Márton-nagybőgő; Vizeli Máté-brácsa, koboz

A Kollégium támogatásával készült lemez: NÉPI hang-színek: Tavasz-Nyár hangzófelvétel

KAPCSOLAT: szervezes@laposajulcsi.eu // Laposa Julcsi +36 30 566 4492

Bordó Sárkány

A Bordó Sárkány, saját meghatározása szerint „középkori népzenét” játszik. Az autentikus,  magyar és európai, többnyire középkori eredetű népdalokat, végvári énekeket és táncokat  bátran ötvözik saját alkotói elképzeléseikkel, a középkori hangulatba ültetett Bordó Sárkány  dalok pedig a mai kor hangzásvilágához igazodó, táncra perdítő, erőteljes dinamikai  felfogásban szólalnak meg. 

A Bordó Sárkány, megalakulásától számítva, az elmúlt 10 évben 14 ország folk, középkori és  világzenei fesztiválján mutatta be műsorát, de számos rangos hazai és határon túli magyar  lakta vidéken megrendezésre került népzenei eseményen, helyszínen adott koncertet, többek  közt: Zeneakadémia (Kobozreneszánsz), Budai Fonó, Mesterségek Ünnepe, Folkmásfélnap.  Erdélyben például: Kolozsvári Magyar Napok, Segesvári Középkori Napok, Felvidéken a  Besztercebányai Nemzetközi Dudafesztivál, vagy éppen Vajdaságban a Dombos Fest. A  Bordó Sárkány a Balassi Intézetek közül a Bukaresti, a Tallinni, valamint a Római Magyar  Intézetben adott nagy sikerű koncertet. 

Az együttesben több professzionális népzenész muzsikál. Kiss Ernő a Nyíregyházi Egyetem ének-népzene szakos hallgatója. Fábi János a Zeneakadémián szerezett diplomát népi hegedűművész és népzeneelmélet  szakon. A zenekar frontembere, Szlama László Junior Prima Primissima díjas koboz művész, a  Zeneakadémia tanára. 

A zenekarnak eddig 3 nagylemeze jelent meg, 2010-ben „Világfa”, 2013-ban „Óperencia”,  valamint 2018 tavaszán “A Lány és a Sárkány” címmel. 

KAPCSOLAT: bordosarkany@gmail.com // Dickmann Roland manager +36 30/859-7267

Zsikó zenekar

„Akármit akárkik tudnak csinálni, de valamit csak valakik.” Dr. Agócs Gergely 

„Zsikó Zoltán és zenekarának fiatal muzsikusai hiteles népzenei hagyományaink megőrzését, lelkünk ápolását, nemzetünk megmaradását küldetésükként vállalják. S mindezt azért teszik, hogy szebb legyen világunk.” Dr. Béres József

A Zsikó Zenekar az egyik legtöbbet koncertező magyar népzenekar. A 2014-es Fölszállott a páva legjobb három vonósbandájának egyike. A magyar népzenei élet kiemelkedő ifjú muzsikusaiból álló banda, a népzenei kultúra szépségét és értékét hirdeti. A zenekar egyedisége a muzsikusok tökéletes összhangjában, valamint a női-férfi testvérpár énekhangjában rejlik. A zenekar sorra hódítja meg kisebb és nagyobb színpadok közönségét, itthon és külföldön egyaránt. Műsorukban a tradicionális magyar népzene lenyűgözően sokszínű repertoárjából válogatnak. 

MŰSORKÍNÁLAT: A zenekar 30-75 perces sokszínű, virtuóz népzenei koncertet ad a Kárpát-medence valamennyi nagy dialektusából válogatva. Ajánljuk állami és egyházi ünnepekre, protokoll előadásokra, konferenciákra, táncházakra, valamint fesztiválokra.

KONTAKT: zsikoevent@gmail.com // Zsikó Zoltán +36 30 827 0282

Soós András és zenekara

Soós András a hagyományairól és zenéjéről méltán híres erdélyi Széken született. A zene gyermekkorától kezdve meghatározza életét. Családja Budapestre költözése után kezdett hegedülni tanulni az Óbudai Népzenei Iskolában ifj. Csoóri Sándortól, akivel hamar közös zenekarban, az Ifjú Muzsikás együttesben muzsikálhatott. Első hanghordozójukon (Fehér és fekete) 11éves volt. Az útmutatás mellett nagyfokú szabadságot is kapott és hamar felvehette a „felnőtt” tempót a zenekarban. Első saját zenekara 2003-ban alakult Műhely zenekar néven. Ezen időszakban számos zenekarral muzsikált a budapesti népzenei élet aktív zenészeként. 2007-2016. között a 40 éves Téka együttes tagja volt. A Téka együttes azon ritka zenekarok közé tartozik, akik kizárólag az autentikus zenei hangzásvilágot törekednek visszaadni koncertpódiumokon, ezzel bizonyítván a népzene gazdagságát, színességét. A 2009-ben megrendezésre került Kecskeméti Prímásversenyen első helyezést ért el. 2011-ben népművészet-közművelődés kategóriában Junior Príma díjat kapott. 2013 és 2018 között a Hungarian FolkEmbassy művészeti vezetője és prímása volt. Rendszeresen közreműködik Sebestyén Márta formációiban.

Jelenleg a Soós András és zenekara nevű formációt vezeti. Olyan tehetséges fiatal barátokkal, akikkel közös célja, hogy a népzenét, mint önálló művészi értéket állítsa színpadra. Műsoraik szerkesztésének egyetlen szempontja a zenei esztétikum. Tagok: Soós András –hegedű, Hetényi Milán-ének, Hegedűs Luca-cimbalom, Horváth Béla-brácsa, Czaier Péter-nagybőgő.

Első műsorukban széki népzene hallható édesapja, Széki Soós János prózáival színesítve Vándorforrás címmel.

KONTAKT: czpetya@gmail.com // Czaier Péter +36 30 402 2494

Annus Réka

„Célom, hogy a magyar népzene ne csak muzeális értéket képviseljen, hanem visszatérjen a használatba és az egyéni kifejezés eszköze lehessen. Ehhez azonban anyanyelvi szinten kell kezelnünk, ezért tanulok én is folyamatosan.”

Annus Réka a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett 2015-ben népi énekes előadóművészi, majd 2017-ben tanári diplomát. A legfontosabb számára gyermekkorától fogva a népzene és néptánc volt, de emellett kórusénekes és zongorista növendék is volt, ezek később is meghatározóak maradtak számára. Előadóművészként és pedagógusként is fontosnak tartja a máig élő népzenei adatközlőkkel való találkozásokat és gyűjtéseket. 

Vizeli Bálinttal és Zenekarával autentikus magyar népzenét játszik, a Folksz Zenekarral fúziós jazz és népzene szólal meg koncertjeiken és lemezen. A kortárs klasszikus zenébe több Bartók műsoron keresztül került kapcsolatba 2015-2019 között, 2018-ban pedig kortárs szerző, Dargay Marcell darabját énekelte az Átlátszó Hang fesztiválon. A Soharóza kórus Az ügy című catwalk koncertjében népzenei korrepetítorként vett részt szintén 2018-ban. 2019-ben a CAFe Budapest Kortárs fesztiválra zenésített meg népzenei alapra kortárs prózát. Egyedül és zenekarral is tart gyermekfoglalkozásokat, például a Művészetek Palotája Cifra Palota programjának keretén belül, de a Bartók Béla Emlékházban is, 2016-tól. 2017-től az Óbudai Népzenei Iskola népi ének tanára.

KONTAKT: annusrekaofficial@gmail.com

Koncz Gergely és barátai

Évtizedek után 2019 elején lehetőséget kaptam még egyszer nyolc visai magyar ember lába alá zenélni. Lehetőség volt, hogy megpróbáljam, vajon jól gondolom-e: ezzel a három zenésszel tudnánk a lehető legjobban megközelíteni azt a muzsikát, ami mára a szülőhelyén is nagyon megváltozott, vagy ki is halt. S amit sok jó kolléga másképp hall, másképp érez. A vélt igazamat kerestem.

Fekete Antal, Havasréti Pál és Liber Endre volt a segítség, ők az a három muzsikus, velük szerettem volna ezt megpróbálni, őket olyannak tudom, hallom. Az igazunk meglett, a vizsgabiztosok, sokat látott visaiak mondták a szemünkbe – s mi magunk is halljuk amit hallunk. Az ő táncukra muzsikálva született akkor egy alkalmi felvétel, azt sokszor visszahallgatva, és a többiek biztatására érett meg az elhatározás: csináljunk így, négyen egy lemezt. Mert – tudva hogy mi sem vagyunk ,,eredetiek”, csak tanítványok – szerettem volna, ha a lehető leghitelesebben sikerül muzsikálni, szép arányokkal, szép táncos tempókkal, a dallamokban szép fordulatokkal, s három olyan zenésszel, aki már mindent megtapasztalt, megérlelt, aki nem mutogat. Aki nem kell bizonyítson, mert megbizonyosodott már rég. 

Ezen a lemezen szándékosan csak olyan dallamokat játszunk, amit már mindenki ezerszer hallott, jól ismer: nincs zsákbamacska. Most szándékosan nincs köztük se cigány-, se román eredetű. Azt a hangzást igyekszünk visszaadni, ahogy 1969 és 1985 közt muzsikáltak a palatkai zenészek tánc alá, odahaza, a saját vidékükön. A létező felvételek közt ez volt a leggazdagabb időszak, volt sok olyan igényű mulató ember, táncos, akik miatt méginkább élvezet, kihívás, megtiszteltetés lehetett jól muzsikálni 

Szóval remélem hogy útravaló, útmutató is lehet akár ez a felvétel ezzel a három ,,régi motorossal” – bárkinek. A felvétel nem hosszú, de lehet rá jót táncolni, énekelni. Közben nem alkalmas karatézásra, mert a legszebb hagyományos tempókat igyekeztünk visszaadni. Ha ebből előadás születik, bőven van miről beszélgetni egymással, a közönséggel. Muzsikus segítőim tapasztaltságát mindenképp érdemes végighallgatni, végiggondolni. Lehet ebből egy beszélgetős, mesélős koncert, visszaemlékezés. S utána egy jó táncház kamarási, keszüi, visai, palatkai táncok alá. De tanítás is akár.

Ha jó emberekhez kerül: hatni, alkotni, s azzal tán gyarapítani is segíthet.

A Kollégium támogatásával készült lemez: Magyarpalatka

KONTAKT: Koncz Gergely +36 70 329 8194

BRANKA

„Apukám szerb, anyukám magyar, ezért én félig szerb, félig magyar vagyok, de inkább úgy érzem, egészen szerb és egészen magyar.”

A fiatal énekesnő a budapesti Zeneakadémián végzett 2017-ben népi énekesként, ám zeneiségét nem csak az autentikus népzene határozza meg, mivel szereti átlépni a műfaji határokat, zenei szabadságát és határtalanságát a világzenében tudja leginkább kibontakoztatni. Számos világzenei formációban megfordult már, saját alapítású formációja a Branka Trio.

Básits Branka magyar-szerb származású zenész, egy vibráló, színes személyiség és énekes. A színpadon hatalmas szenvedéllyel és erővel énekel, ugyanakkor képes olyan lágy és finom hangokra, melyek a legkeményebb szívig is elérnek. Az énekesnő édesapja szerb, édesanyja magyar, így ennek a két hagyománynak az ölelésében nőtt fel. Nem meglepő, hogy a későbbiekben ez a kettősség nem csak a mindennapjait és életét, hanem egész zenei világát is áthatotta, ez vált legfőbb inspirációjává, művészi hajtóerejévé.

Emellett a művészi munka mellett nagy jelentőséget tulajdonít saját szülőfaluja, Szigetcsép és a magyarországi szerb nemzetiség népzenéjének és ennek ápolásának, továbbadásának és újragondolásának. Saját gyűjtései alapján írta meg szakdolgozatát „A szigetcsépi szerbek népdalai” címmel és fáradhatatlanul dolgozik ezeknek a népdaloknak az újraélesztésén, ezért előszeretettel veszi fel repertoárjára és készít belőlük saját feldolgozást.

2016-ban a szakma Junior Prima díjban részesítette, ezzel támogatva további művészi törekvéseit.

KONTAKT: branka.management@gmail.com // Diligens Linda +36 20 501 4650

Ötödik évszak

A városi környezet és a hagyomány tisztelete játékosan ötvöződik zenéjükben. Számaik magját a hiteles kárpát-medencei népzene adja, ebből a biztos alapból indulnak az improvizatív műfajok világa felé. A zenekar énekesnője, a magyar-francia származású Izabella Caussanel a sanzonok sajátos világával emeli az együttes hangzásvilágát. Szövegeik közt egyaránt találunk népdalokat, magyar és francia költők verseit – magyar és francia nyelven. Több évtizedes tapasztalat, nemzetközi zenei karrier és sokéves rokoni-baráti kapcsolat áll 2018-ban alakult felállás mögött.

KONTAKT: Ifj. Csoóri Sándor +3670 418 2400

Romengo

A Romengo magyarországi oláh-cigány zenét játszik. A tagok nagy része ezt a muzsikát anyanyelvével együtt sajátította el. A szülőktől tanult hagyományos cigány népdalokkal és saját számokkal és hangzásvilággal áll színpadra a zenekar. 2004-es megalakulásuk óta, India (Sufi Sutra) Malajzia (Rainforest World Music Festiva) Dél-Korea (Sori Festival) és Mexikó (Cervantino Festival) mellett a Romengo Európa több, mint 25 országban koncertezett. 2019-ben pedig Dél-Amerikában ünnepelték a 15. évfordulójukat. Kolumbiában,Ecuadorban és Peruban koncerteztek.  Az együttes mindkét albuma bekerült a World Music Charts Europe 10 legjobb lemeze közé. A Romengo zenéjét a kulturális gyökerek tisztelete és a megújulás jellemzi. Amellett, hogy előszeretettel használják az olyan hagyományos hangszereket, mint a kanna,teknő és kanál, nem idegenkednek az új hangzásoktól sem. Saját bevallásuk szerint az oláh-cigány zene határai túlnyúlnak az országén, ezért kerülhettek a Romengo dalaiba olyan más zenei stílusok hatásai, mint a jazz és a flamenco, Dresch Mihály saxofonos és Juan De Lerida flamenco gitáros játékának köszönhetően, akik a Romengo Nagyecsed-Budapest albumán is hallhatók.

KONTAKT: manager@romengo.com

Vizeli család

A zalai népzenei hagyomány művelése és annak széles körű megismertetése közel 60 éves múltra tekint vissza a Vizeli család életében. A Zalai csodafiúszarvas… lemez anyaga népzenei szempontból azokat a gyermekdalokat, szokás dalokat és táncdalokat mutatja be, amelyek specifikusan Zalára jellemzők. Mivel jelentős nagyságú forrás áll rendelkezésünkre, ezért az eddig fel nem dolgozott és hanghordozón meg nem jelent népzenei anyagot szeretnénk összeállítani. Elsősorban a regős énekekre, a zalai régi stílusú népdalokra helyeznénk a hangsúlyt, továbbá a Somogy megyével határos falvakban gyűjtött különleges hangsorú dalok bemutatására. A hagyományos vonós zenekari összeállítások mellett nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a Zala megyei dudás hagyomány rekonstruálására és felelevenítésére. A gazdag lakodalmi szokásanyag és párosítók mellett, a lemez a Zala megyei és mura vidéki magyar, horvát és cigány népdalokat egyaránt be kívánja mutatni.

KONTAKT: info@folkfest.hu