Szerző: Tari Dorottya

Bonchidától Bonchidáig lemez

A könyv alapja Ocskay Rita, Piliscsabán élő népzenész és népzenetanár zeneakadémiai tanulmányai alatt írt szakdolgozata Bonchidáról – a bonchidai zenéről való jelen ismereteket alapul véve, azokat újragondolva, javítva, kiegészítve. Tartalmazza az e területen való felfedezéseit, kutatásait, valamint 2013 és 2014-ben készült bonchidai és válaszúti interjúit. A hanglemezen szintén Ocskay Rita hegedül Kis-Szamos vidéki, eredeti hangfelvételek alapján készült, Pusztai Endre, Bonc István (Bonchida) – Csoma Ferenc (Esztény) – Petrusán László (Kendilóna) – ezerkilencszázas évek második felében élő prímások és zenekaraik játéka alapján. A lemezen játszó, egytől egyig kiváló zenészek és énekesek az ő felkérésére álltak össze erre az alkalomra.

Közreműködők:

• Benkő Dóra Rózsa – ének
• Enyedi Ágnes – ének
• Enyedi Tamás – cimbalom
• Fekete Márton ‘Kispuma’ – brácsa
• Halmos Attila – hegedű, ének
• Lelkes András – nagybőgő
• Huszthy Bálint – brácsa

---

KAPCSOLAT: ocskayrita@gmail.com // Ocskay Rita +36 20 823 3499

A zenekar 2009-ben azzal a szándékkal alakult, hogy muzsikájukkal őrizzék azt a kincset, amit magyar népzenének hívunk. Elsődleges céljuk, hogy minél behatóbban tanulmányozzák, és másokkal is megismertessék a Hajdúság népzenéjét. Lemezeiken is mindig fő hangsúlyt kap ez a tájegység. Repertoárjukban emellett megtalálhatóak a Kárpát-medence meghatározó hangszeres muzsikái. Három önálló kiadvánnyal büszkélkedhetnek: Úton (2011), Örökítés (2013), Gyökereink (2018). 

A Kollégium támogatásával készült lemez: Gyökereink

---

KAPCSOLAT: torokpeterandras@gmail.com //
Török Péter +36 20 463 6004

Egy hagyományőrző nyugat-bácskai faluban született és nevelkedett. A Szabadkai Zeneiskola befejezése után 2011-ben, felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi ének szakára, melyet 2016-ban elvégzett.
Fontosnak tartja a népdalokban azt az archaikus megfogalmazást, melyet őseink ránk hagytak, és mely ma is tanít, formál bennünket, örömet okoz nekünk és vigasztal.
Anna megnyerte a 2012. évi Fölszállott a páva elnevezésű tehetségkutató szólóének és hangszer kategóriáját. 2014-ben Junior Prima díjban részesült, és még abban az évben, Anna átvehette a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat is.

KAPCSOLAT: csanna92@gmail.com

Csenki Zalán, Junior Prima díjas népzenész a fiatal muzsikus-generáció kísérletező kedvű, több hangszeren is játszó zenésze, akit a Fölszállott a páva eddigi egyetlen kobzos szereplőjeként is ismerhetünk. Fő hangszere a koboz, amelyet igyekszik minél szélesebb körben ismertté tenni. A kobzon kívül tamburákon és kontrán, valamint népi furulyán és tárogatón játszik. Hodorog András moldvai csángó furulyástól kezdett népzenét tanulni, majd a Fábri Géza nevéhez kötődő szegedi műhelyben ismerkedett meg a kobozzal. Ugyancsak Szegeden alapította meg barátaival első zenekarát, a csángó és székely népzenét játszó Korindát. Népzenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta, ahol több új formációban is hallhattuk játékát (Pengetős Trió, Kobzart Folkműhely). Az előadó-művészet mellett részt vesz az oktatásban is, az egyetemen és az egyetem gyakorlóiskolájában, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban egyaránt. Az intézményes oktatáson túl fontosnak tartja a népzenei táborokban megvalósuló tanítást is, amely a Moldvában megrendezett alkalmak esetén egyfajta kulturális visszatáplálást jelent. Zenész barátaival minden évben legalább egyszer ellátogatnak az eredeti forráshoz, a moldvai csángókhoz, hogy összegyűjtsék a hagyományos zenei kultúra napjainkig is megmaradt elemeit. Csenki Zalán 2018-ban megjelent Kobzás című első lemezén a hagyományos kobozjáték különböző megszólalásait mutatja be szóló és kamarazenei felállásban. Az elmúlt tíz év gyűjtési élményeinek és kutatási eredményeinek köszönhetően a zenei anyag számos kuriózumot tartogat a hallgatók számára. A ritkán hallható tízhúros kobozzal készült felvételek, a rekonstruált hangszerelésben megszólaló borica táncok (kontra és kobozkísérettel), a klarinét-koboz hangszerkettős játéka, valamint az északi csángók kevéssé kutatott népzenéje mind olyan érdekesség, amelyekkel eddig még nem találkozhattunk a hazai népzenei színpadokon.

A Kollégium támogatásával készült lemez: Kobzos

KAPCSOLAT: kobzalan@gmail.com // Csenki Zalán +36 30 602 1733

Miért létezik a Bara? Miután a közös zenélés annyi örömet okozott számunkra már egészen kis gyermekkorunkban is, úgy döntöttünk, hogy egy magas színvonalon és jó hangulatban működő zenekart állítunk ki. A mi küldetésünk tehát a gondosan értelmezett kárpát-medencei népzenei kincs igényes újraformálása, annak közönség-orientált továbbítása a mindenkori hallgatóságunk számára. Szertettel.
Mi fontos a Bara tagjai számára? Igényes zenei és színpadi megjelenés, üde és sokszínű előadásmód, illetve változatos hangszerelés – mindez kedélyes dalokkal és szövegekkel társítva. A közönségünkkel való aktív partneri kommunikáció során folyamatos fejlődés biztosítása szakmai és emberi téren egyaránt. Külön érték számunkra, hogy néhány, kevésbé ismert falu zenekarjainak repertoárjából is be tudunk mutatni néhányat a hallgatóságunknak.
Mit fog megalkotni a Bara? Mi egy valódi híddá szeretnénk válni, amely összeköti a régi zenei hagyományainkat a 21. század nyújtotta technikai fejlettséggel, és leginkább a kor társadalmában megszülető emberi érzésekkel és igényekkel.
A Bara portfóliója: egész estés koncert, táncegyüttesek zenei szolgáltatása, táncház zenélés, rendhagyó néprajzóra sok hangszerrel, valamint „tücsökzene” a legkisebbeknek

KAPCSOLAT: barazenekar@gmail.com // Páll Éva +36 70 536 6508

Balogh Kálmán cimbalomművész briliáns technikai tudással, kifinomult ízléssel, magas fokú improvizációs készséggel, a különböző zenei irányzatok iránti olthatatlan kíváncsisággal és nyitottsággal a magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb alakja, aki kivételesen sokat tett a cimbalom népszerűsítéséért.
Az elmúlt 40 évben szinte valamennyi magyar autentikus és feldolgozott népzenét játszó együttessel muzsikált, és rendszeresen koncertezik a legkiválóbb népdalénekesekkel is. A világ számos pontján fellép, a népzenei produkciókon kívül szimfonikus és dzsessz-zenekarokkal, valamint kortárs zenei együttesekkel is koncertezik.
Pályafutásának évtizedei alatt több saját zenekart alapított, illetve a kiemelkedően gazdag előadóművészi pályája mellett nagy gondot fordít az oktatásra is. Tanít a váci Bartók-Pikéthy és a budapesti Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnáziumokban, és alakulása óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén.
Egyebek mellett Fonogram díj, eMerTon díj, Artisjus, Kodály- és Magyar Örökség díj birtokosa.

---

KAPCSOLAT: info@kalmanbalogh.hu // Balogh Kálmán +36 30 468 0660

A Bajkó Zenekar 2013 tavaszán alakult Budapesten négy lelkes, muzsikát kedvelő, vidéki fiatalból. A zenekar legfőbb összetartó ereje a barátság és a zenei fejlődésre való közös igény. A magyar népzene mindannyiójuk életének meghatározó része. Legfontosabb számukra az együtt zenélés élményének valódi megélése. Az együttes autentikus dallamokat szólaltat meg, merítve a Kárpát-medence számos szegletéből. Rendszeresen muzsikálnak táncházakat Budapesten és környékén, továbbá Szegeden, de muzsikájukkal megfordulnak a világ számos más pontján is. A teljesség igénye nélkül játszottak már Kínában, Belgiumban, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában, Oroszországban és Svédországban. 2018-ban debütált első lemezük, mely a „Párosan” nevet kapta.

A Kollégium támogatásával készült lemez: Párosan

KAPCSOLAT: bajkozenekar@gmail.com // Kálmán Bence +36 30 569 39 38

A déli szláv népek és a Balkán ezerarcú zenei hagyományait újjáélesztő Babra Budapesten, Kelet és Nyugat kelet-európai metszéspontján, a még élő tradicionális és az újító szellemű városi kultúrák örök olvasztótégelyében alakult meg.

Az öttagú zenekart a balkáni kultúra iránti rajongás és családi szálak fűzik a Duna mentén letelepedett déli szlávok zenéjéhez, melynek eredetiségét és lelkületét megőrizve hoznak létre a tradicionális dallamokból új zenei formákat, egyéni hangzásvilág és stílus kialakítására törekedve.
A zenekar egyéniségét a tamburák egysége, a klarinét és a harmonika összhangja határozza meg, amelyre koronaként kerül az a régies hangvételű, többszólamú éneklésmód, amely arra az unikális és kiveszőben lévő repertoárra jellemző, amelyet ma már csak a közép-európai régióban ismernek a nyelvet is már el-elfeledő szerbek és más balkáni népcsoportok.

2018-ban Ostravában, a Czech Music Crossroads Showcase-koncertjén képviselte Magyarország tamburazenei hagyományait, fellépett többek között a lengyelországi Pannonica Festivalon, 2019-ben meghívást kapott az indiai Sur Jahan Fesztiválra is, a Budapest Ritmo rendezvényein pedig eddig minden évben színpadra állt. 2019-ben jelent meg első lemezük a Fonó Records kiadásában, mely mind belföldön mind külföldön pozitív fogadtatásra lelt, a debütálást követően a World Music Charts Europe 10 legjobb albuma között szerepelt. A zenekar egyik legrangosabb sikerének könyvelheti el, hogy a 2020-as budapesti Womex showcase fellépőjeként állhatott színpadra a Művészetek Palotájában. Az együttes a koncertezés mellett a ma is élő Budapest környéki délszláv kulturális közösségekben is otthonra lelt, ahol zenéjével a ma is aktív táncházi élet résztvevője.

A Kollégium támogatásával készült lemez: Babra

---

KAPCSOLAT: bandbabra@gmail.com // Réti Benedek +36 30 550 4503 // Varga Veronika: +36309855626