Nyertes zenekarok

2016

Aranyalma páros

Az Aranyalma párost alkotó Gebri Bernadett és Vaskó Zsolt mottója szerint továbbélteti és újrateremti a rájuk bízott örökséget. Dalaikkal azokat az időket idézik, amikor az emberek még értették a madarak nyelvét, ismerték az ünnepek rendjét – az esztendő jeles napjaihoz igazodva muzsikálnak kicsiknek és nagyoknak. Szerzeményeik a legkülönfélébb témákat érintik, énekelnek szerelemről, borról, vitézségről, a magyar hazáról, emberi sorsokról, elmúlásról és feltámadásról.

 

 

Bajkó

A Bajkó Zenekar Budapesten, négy lelkes, muzsikát kedvelő, vidéki fiatalból alakult. Repertoárjuk színessége a zenekar változatos összetételének is köszönhető, hiszen tagjai a történelmi Magyarország különböző helységeiből származnak. Közös nyelvük a magyar népzene. Autentikus dallamokat szólaltatnak meg, amelyhez ihletet a Kárpát-medence számos szegeltéből merítenek. Az együttest a zene szeretetén kívül a barátság és a fejlődésre való igényük tartja össze, és teszi őket különlegessé.

 

 

 

Balogh Kálmán

Balogh Kálmán műfaji nyitottságának köszönhetően olyan nemzetközileg is elismert zenekarokkal, zenészekkel koncertezett és készített lemezfelvételt, mint a magyarországi Muzsikás, Jánosi, Ökrös, Téka, Méta, Zsarátnok, Vízöntő, Vasmalom, a svéd Orient Express, az angol Transglobal Underground, a spanyol Berregüetto, az amerikai Peter Ogi, a holland Sultan, valamint a Joel Rubin Jewish Ensemble. A sokoldalú zenészt 1999-ben EMERTON-díjjal jutalmazták. A virtuóz cimbalomművész jelenleg több formációban is (Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band; Beli Buba Quartet; MaToCsáv; Balogh Kálmán-Ralchev Quartett) játszik.

 

 

Babra

Öt barát alkotja a Babra zenekart, a nagybőgő mögött egyedülálló módon a zenekar egyetlen női tagja áll. A fiatal zenészek a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen verbuválódtak zenekarrá. Az együttes zenei identitását alapvetően két magyarországi multikulturális közeg, Bács-Kiskun megye és Budapest határozza meg. A dél-magyarországi térségben élő különböző népek muzsikájának hatását magában hordozó délszláv tamburazenét, valamint a balkán sűrűbb zenei hagyományát is hitelesen képviselik.

 

 

Bara Zenekar

A kvintett küldetése a gondosan értelmezett kárpát-medencei népzenei kincs igényes újraformálása, annak közönség-orientált továbbítása. Fontos számukra az üde és sokszínű előadásmód, a változatos hangszerelés, mindez kedélyes dalokkal és szövegekkel társítva. A zenekar egy híd, amely összeköti a régi zenei hagyományainkat a 21. század nyújtotta technikai fejlettséggel, és leginkább a kor társadalmában megszülető emberi érzésekkel és igényekkel.

 

 

 

Csenki Zalán

Csenki Zalán jelenleg a Zeneakadémián tanul kobzot, de ezen kívül is rengeteg hangszeren játszik. Életében a népzene egy fajta irányvonal, mely minden területen jelen van, az igazán fontos események erre vannak felfűzve, szorosan kapcsolódik értékrendjéhez. Zalán küldetése, hogy hangszerét minél több emberrel megismertesse – ennek fontos állomása volt, hogy jelentkezett a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsorba, amelynek elődöntőjéig jutott.

 

 

Csizmadia Anna

Egy hagyományőrző nyugat-bácskai faluban született és nevelkedett. A Szabadkai Zeneiskola befejezése után 2011-ben, felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi ének szakára, melyet 2016-ban elvégzett. Fontosnak tartja a népdalokban azt az archaikus megfogalmazást, melyet őseink ránk hagytak, és mely ma is tanít, formál bennünket, örömet okoz nekünk és vigasztal. Anna megnyerte a 2012. évi Fölszállott a páva elnevezésű tehetségkutató szólóének és hangszer kategóriáját. 2014-ben Junior Prima díjban részesült, és még abban az évben, Anna átvehette a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat is.

 

 

Dalinda

A trió felállású Dalinda énekegyüttes közös zenei anyanyelve a magyar autentikus népdaléneklés hagyományain alapszik. Tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népi Ének szakán kezdtek el együtt dolgozni számos autentikus és világzenei produkcióban. Az elmúlt évek közös munkája érlelte ki műsorukat, melyben az egyszólamú autentikus népdalok mellett megjelenik a többszólamúság és a modernebb hangzások is.

 

 

 

Dóra Áron

A Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató versenyen ismertséget szerzett Dóra Áron a magyar pásztorzene nagyköveteként mutatta be a Kárpát-medence egyes vidékeinek furulyán megszólaló dallamait. A meditatív előadásmód a magányos pásztorok csendhez szokott lelkéből árad, és a végtelen alföldi puszták, vagy a hegyi legelők hangulatát hozza el a XXI. század rohanó emberéhez.

 

 

 

 

Dresch Misi Vonós Quartet

Dresch Mihály életművének pikantériáját az adja, hogy a legnagyobb természetességgel ötvözi a magyar és közép-kelet európai népzene és az afroamerikai jazz elemeket mind a dalszerzés során, mind előadásmódjában. Vonós kvartettjében ezúttal a népzene kimagaslóan eredeti, azt egyszerre virtuóz és elmélyült módon művelő képviselő zenészek a társai, akik segítségével a műfajok újabb ötvözetét másik nézőpont felől közelítve teremtheti meg, természetesen mindezt továbbra is a védjegyszerű Dresch-hangzással.

 

 

Enyedi Ágnes 

Enyedi Ágnes a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Príma díjas. 2006 óta szerepel különböző népzenei lemezeken, többek között Kallós Zoltán kiadványain. Első önálló albuma 2010-ben jelent meg Gerlemadár szerelmével címmel. Sokat gyűjtött énekesektől Erdély különböző tájain, a Tázló tagjaival pedig Moldvában is. A Tatros együttesben is énekelt. A vonós muzsikát játszó Magos együttes tagjaként a Folkbeats tehetségkutató versenyen első díjat, észak-amerikai turnét nyert. A Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes műsorainak rendszeres közreműködője. 2013. őszén részt vett az Állami Népi Együttes amerikai turnéján.

 

 

Esszencia

Az Esszencia egy olyan különleges formáció, amelynek tagjai a klasszikus zene világában önállóan is kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészek. Céljuk a klasszikus és a jazz műfajok elegyítése a világon egyedülálló népzenei motívumkincsünkkel. A néhol vendégművészekkel kiegészülő szextett koncertjeinek különleges hangulata van, amelynek varázsa a közös zenélés örömében rejlik. Zenéjük elgondolkodtat, kikapcsol és felszabadít.

 

HolddalaNap

A HolddalaNap elsősorban saját verseket öltöztet közös zenei tudásukból szőtt ruhába. A zenekar hat tagjának életében fontos szerepet játszik a népzene, de emellett rengeteg hatást hoztak magukkal életükből – a régi-zenei, a balkáni, perzsa, latin-amerikai és a flamenco hangszerekkel/hangképzéssel, dallamvilággal kötöttek mélyebb ismeretséget. Fontos számukra a mondanivaló, így költői igényességű, elgondolkodtató szövegek jellemzik őket. A dalszerzésnél fontos szerephez jut az improvizáció.

 

Horsa Banda

A zenekart Horsa István, a zenekar Halmos Béla-díjas prímása alapította. A zenekar hagyományos magyar muzsikát játszik, és kitartóan ragaszkodik az autentikus hangzáshoz, a fajsúlyos mondanivalóhoz és a megindítódallamokhoz. A formáció különlegessége, hogy a mezőségi Ördöngösfüzes magyar és román népzenéjének bűvöletében jött létre különböző zenekarok tagjaiból. A magyar népi világ örömét és bánatát egyaránt megéneklik.

 

 

 

 

Karaván Família

A 2003-ban alakult Karaván Família az egyetlen ismert családi zenekar, amelynek hangzása a szülők és gyermekeik közötti emberi és zenei összhangra épül. Az elmúlt 13 évben saját világot teremtettek dalaikkal, sokszínűségükkel és kifinomult ízlésükkel új színt hoztak a hazai és a nemzetközi világzenei életbe. A cigány népzene felől indulva bátran használják és ötvözik a különböző zenei stílusokat, amelyeket könnyedén befogadhatóvá varázsolnak.

 

 

 

 

Konkoly Csenge és a Magyarhang

A Magyarhang zenekart tíz éve alapította meg három testvér a kétezres évek elején. Az együttes énekese Konkoly Csenge, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett, és népi ének előadóművészi, etnomuzikológusi és népi ének tanári diplomát szerzett. A formáció a Kárpát-medence autentikus népzenéjének hagyományait ápolja. Itthoni fellépéseik mellett több külföldi folklór fesztiválokon is bemutatkoztak: Bukovinától Kínán át Nyugat-Európáig. 2016-ban és 2017-ben Észtországban és Oroszországban adták hírül a népzene szépségét. Idén jelent meg első önálló lemezük Te vagy a Nap, én az Éjjel címmel.

 

 

Kubinyi Júlia

2012-ben Népművészet Ifjú Mestere címmel, 2013-ban Junior Prima díjjal kitüntetett népdalénekes, akit sokan a Fölszállott a páva televíziós népzenei vetélkedő első szériájának (2012) döntős szólistájaként is ismerhetnek. Gyönyörű, érett hangja, magas szintű énektudása mellett sokoldalúsága kiemelkedő, mivel a rendkívül gazdag magyar népdalvilág minden területén otthon van. Repertoárja lefedi a Kárpát-medence minden magyarlakta vidékét. 2008 óta a Dűvő zenekar énekese, számos hanglemezen való közreműködést, hazai és nemzetközi fesztiválon, népdalversenyen való részvételt tudhat maga mögött. 2015-ben jelent meg első szóló lemeze Magam járom címmel.

 

 

Magos

A zenekar 2008. március végén alakult. Elsősorban Erdély (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) és a Kis-Magyarország (Szatmár, Dunántúl) területeinek dallamait játssza. Fontosnak tartják, hogy megőrizzék és tovább szélesítsék a különböző vidékek zenei hangulatára történő rálátást, valamint az így szerzett ismeretekre alapozott alkotást és annak kibontakoztatását, ilyen módon is nyitva tartva a magyar népzene világát az érdeklődő közönség előtt. 2011-ben megnyerték a folkBEATS tehetségkutatót, 2014-ben pedig a Fölszállott a páva vetélkedő elődöntősei voltak.

 

 

Márványos Tamburazenekar

Kiss Tamás 2004-ben megalapította a saját bandáját (előbb Szárma, később Márványos Tamburazenekar néven). Archív felvételek digitalizálása közben teljesen magával ragadta a lendületes tamburamuzsika és ekkor kezdte el kutatni a magyar tamburás múltat. Egyre több gyűjtés került elő, bőven volt már miből válogatni. Ez a munka nem csak a magyar tamburás örökséget viszi előre, hanem Dunántúl, Kunság, Vajdaság régi fényéből is visszahoz talán valamit.

 

 

Mihó Attila

2011 őszén kezdte meg tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén. Ez idő tájt négy éven keresztül saját táncházat rendezett Budapesten, és máig rendszeres vendége a Sebő-klubnak. Az elmúlt hat év alatt szépen lassan kialakult a jelenlegi zenekari felállás, mely 2017-ben mutatkozott be első lemezével. 20 évesen megnyerte a Halmos Béla emlékére rendezett prímásversenyt, a Fonó táncházainak visszatérő muzsikusa, meghatározó alakja lett.

 

 

 

Oláh Gipsy Beats

A zenekar egy egyedülálló magyarországi oláh cigány zenei különlegesség, amelyben együtt láthatóak a Ternipe, a Szilvási Gipsy Folk Band, az Ando Drom és a Romano Drom szólistái. Zenéjük egyedi fúziója az olykor vidéki cigány telepeken hallható ősi énekeknek és a mai nagyvárosi populáris és más népek zenéiben hallható zenei hangzásnak. A dinamikus közös ének hangzását tradicionálisan gitárral és a ritmust adó vizes kannával és kanállal kísérik. Az Oláh Gipsy Beats ezt egészíti ki rézfúvós hangszerekkel, klarinéttal, harmonikával, basszussal, dobbal és ütőhangszerekkel.

 

 

Sárarany

A hat állandó tagból álló Sárarany zenekar egy népi vonós banda (hegedűk, brácsa, bőgő, harmonika, cimbalom, ének). A zenészek szinte mindannyian a Zeneakadémia hallgatói. Egész évben táncházak, táncos műsorok, koncertek, fesztiválok muzsikusai, zeneoktatás szervezői, lebonyolítói.

 

 

 

Szalóki Ági

2004-ben alapította első zenekarát és adta ki debütáló lemezét. Külföldön legtöbbet az Egyesült Államokban és Németországban koncertezett, de Magyarországot képviselte Jeruzsálemben, Pekingben, Moszkvában, Tokióban is valamint Európa számos országában. Nyolc lemeze jelent meg Japánban. Többszörös Fonogram-díjas, Artisjus előadói díjas, Regionális Prima díjas, Liszt Ferenc-díjas előadóművész. Nemrég jelentette meg első népzenei lemezét, amelyen erdélyi Mezőségről magyarszováti, széki és buzai, Nagyenyed vidékéről magyarbecei, Kalotaszegről mérai, Magyar-országról sárközi és somogyi magyar énekek és tánczenék szólalnak meg, valamint egy zalai és egy csíki cigány hallgató Bari Károly gyűjtéséből.

 

 

Szlama László

Tizenegy éves kora óta muzsikál komolyan. 2011-ben vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi-pengető szakára, ahol kobozt és citerát tanul, de melléktárgya a klarinét és az ének is. Szerepelt a La Femme magazin 50 tehetséges fiatal programjában, 2012-ben Junior Príma díjat kapott magyar népművelés és közművelődés kategóriában, illetve részt vett az MKB Bank Kiválóságok Klubjának tehetségprogramjában is. Zenekarai a Kéknefelejcs, a Bordó Sárkány Régizene Rend, a Szlama Band és a Pásztorhóra.

 

 

Tallabille

A 2008-ban alapított zenekar tagjai a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosai, többüket Prima Junior-díjjal is kitüntették. A Fölszállott a páva vetélkedőben különdíjat kaptak. Repertoárjuk elsősorban a tekerő szűkebb pátriájából, a dél-alföldi régióból merít, de emellett a palóc dudazenét és a Dél-Dunántúl archaikus dallamait is szívesen játsszák. Ezeknek a tájegységeknek a jellemző hangszerei határozzák meg az együttes zenei világát. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását és népszerűsítését.

 

Tímár Sára

Tímár Sára 2015-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék népi ének mester szakán. Jelenleg a Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészetoktatási Intézmény népi ének tanára Szentendrén, és a budapesti Ward Mária Zeneművészeti Szakközépiskola népi ének tanára. 2008-ban elnyerte a Levente Alapítvány (Szentendre) Levente díját. 2011-ben Junior Prima díjat, 2013-ban pedig Ex Libris díjat kapott. A Tímár Sára és zenekara produkción kívül énekel a Sebő együttesben, a Dalindában, a Szvorák vokálban és a Forgó zenekarban.

 

 

Török Tilla

Török Tilla délvidékű születésű, Junior Príma-díjas népzenész, énekes. Életének iránytűje a népdalok világa. Népzenei kincseinket gyűjti, kutatja, műveli, mert fontosnak tartja, hogy visszajusson az emberekhez az a csoda, amely kezdetektől fogva az övék: tulajdon népzenéjük. Azt vallja, a magyar népdalokat, népzenét nem csak azért létszükséglet ismerni, mert a miénk, hanem azért, mert lelki honvédelmünk alapját képezik ezek a letisztult gondolatok, amelyek évezredek óta megmaradásunk zálogát jelentik.

 

 

Zagyva Banda

A Zagyva Banda a hazai fiatal muzsikusgeneráció meghatározó zenekara. Erejük, szakmai alázatukból, fiatalos lendületükből és újszerű, friss zenei gondolkodásmódjukból ered. Emellett rendületlenül hisznek a népi kultúra közösségformáló és közösségmegtartó erejében. 2010-ben vehették át a Vankóné Dudás Juli díjat, 2014-ben pedig Pest Megye Népművészetéért díjat kaptak. A Zagyva Banda mára a hazai néptáncegyüttesek egyik legkedveltebb kísérőzenekara, repertoárjukban a Kárpát-medence népdalai és táncmuzsikái is szerepelnek.

2017

Herczku Agnes

Az aranylemezes, többszörös Fonogram- és eMeRTon-díjas Herczku Ágnes a magyar népzenei, világzenei élet megkerülhetetlen személyisége. Az autentikus népdaléneklés mellett több különböző műfaj zenészeivel dolgozott együtt – többek között Nikola Parovval, Vasvári Pállal, Bornai Tiborral, Borbély Mihállyal, Herbie Mannel, Dj Palotaival, Juhász Gáborral, Horváth Balázzsal. Megszámlálhatatlan hazai és külföldi produkció, illetve lemez fűződik a nevéhez.

 

PásztorHóra együttes

A PásztorHóra 2014-ben alakult zenekar, ami autentikus moldvai csángó népzenét játszik. Különlegessége, hogy az ősi csángó zenei hagyományt vegyítik a budapesti táncházas generáció fiatalos dinamizmusával. Hangszereik a moldvában leginkább jellemző hegedű, koboz, cimbalom és dob, kiegészülve furulyával és kavallal.

 

Pengetős Trió

A formáció három pengetős népi hangszer: a citera, a tambura és a koboz közös játékára épít. A koncertezés mellett, hangszerbemutatóval és daltanítással egybekötött gyermekműsorukkal az óvodás és iskolás korosztályhoz juttatják el zenéjüket. Repertoárjukban az instrumentális és vokális dallamok újszerű hangszereléssel, változatosan, fiatalos lendülettel szólalnak meg.

 

 

 

Istvánfi Balázs – Németh András duó

Istvánfi Balázs és Németh András zeneakadémiai tanulmányaik ideje alatt alapították kettősüket 2010-ben. Munkájukat az intézmény óraadóiként azóta is folytatják. A duó tevékenysége két történetileg is adatolt régi magyar hangszer, a magyar duda és a tekerő (forgólant) zenei világának felmutatására és a sajátos hangzásban rejlő lehetőségek kiaknázására irányul.

 

 

Dudás

Az alapító tagok a 70-es évek elején elindult népzenei mozgalom szólistái és élvonalbeli zenekarok tagjai. Közülük azóta többen elnyerték a Népművészet Ifjú Mestere címet. 1977-ben a III. Kerületi Zeneiskolában Béres János felkérésére létrehozták Ifj. Csoóri Sándor vezetésével a dudatanszéket, azóta folyamatos az utánpótlás képzése, a zenészek közös fellépése.

 

 

 

Fekete Borbála

 

Borbála már édesanyja hasában ismerkedett a népzenével – szülei és testvére is ezen a pályán tevékenykedik. 2014-ben bekerült a Fölszállott a páva műsorának legjobb 12 versenyzője közé, ahol az elődöntőben jutott. Szintén ebben az évben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének szakára.

 

 

Eszterlánc

Az Eszterlánc, megalakulása óta, elsősorban hagyományos mezőségi népzenét játszó zenekar. Műsoraikban és hangfelvételeiken gyakran közreműködnek mezőségi énekesek, de ezzel párhuzamosan az elmúlt néhány évben az együttes munkájába több fiatal énekes és hegedűs is bekapcsolódott, akik egy zenei műhelyt alkotva segítik és gazdagítják az előadásokat.

 

 

Rézhúros banda

A Rézhúros banda nem csupán egy zenekar, hanem sokkal inkább egy népzenei műhely, baráti kör. Tagjai között van középiskolás, egyetemista és dolgozó fiatal, valamint nyugdíjas korú is. Éppen ezért egy sajátos légkör, szellemiség jellemzi a zenekart: a fennálló folytonosság mellett az idősebbek is rendkívül nyitottak az új dolgokra; a tanulásra való hajlam és az együtt muzsikálás öröme a közös nevező.

 

 

Vaszi Levente

Vaszi Levente a gyimesi Kostelek szülöttje, magyartanárként dolgozik szülőfalujában, a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program keretében. Természetességével, nyitottságával, őszinte gondolataival és persze énektudásával vette le a lábáról a 2014-es Fölszállott a páva nézőit, ahol tehetségét közönségdíjjal jutalmazták.

 

 

 

Gajdos zenekar

A Népművészet Ifjú Mestere címet is birtokló Gajdos zenekar célja, hogy megmutassák, a hitelesen megszólaló magyar népzene a 21. században is megtartotta friss, lendületes aktualitását, és az új kor zenei ízlésének is könnyedén megfeleltethető. Az együttes tagjai sokoldalú muzsikusok, így a magyar nyelvterület minden vidékének muzsikáját hitelesen tudják tolmácsolni.

 

Havay Viktória

Havay Viktória már több zenekarban – például az Alföld népzenei hagyományait feltáró és népszerűsítő Tallabilleben vagy a mezőségi Ördöngösfüzes magyar és román népzenéjének bűvöletében létrejött Horsa Bandában – bizonyította tehetségét. A különleges hangú énekesnő szólóban a Fölszállott a Páva 2014-es évadában mutatkozott be szélesebb körben a közönségnek, jelenleg első önálló lemezén dolgozik.

 

Dűvő

Az 1979-ben alakult zenekar elsősorban hagyományőrző stílusú magyar népzenét játszik, repertoárjukban a Kárpát-medence minden etnikumának a zenéje megtalálható. Az együttes több átalakuláson ment keresztül, jelenlegi felállásban 2008 óta tevékenykednek. Számos díj birtokosai: a Pro Urbe, Pro Arte, Fehér Rózsa, Madách díj, Kétszeres kiváló együttes, Népművészet Ifjú Mestere címek mellett számos zenekari nívódíjat is kaptak.

 

Juhász zenekar

A Juhász zenekar 2000. tavaszán alakult Szabadkán. Ismerik a magyar nyelvterület főbb népzenei dialektusait, vonós- és tambura-zenekar felállásban is működnek. Önálló számaikkal vagy néptánccsoportok kíséreteként több mint száz fellépésük van évente, így Vajdaság egyik legnépszerűbb, legfoglalkoztatottabb népzenei együttesének számítanak.

 

Kalász banda

Kalász Máté prímás 2017 januárjában alapította meg zenekarát, a Kalász Bandát. Hitvallása az, hogy a népzene maga a csoda, ami mindig mozgásban marad, aminek mindenki részese lehet szabadon, a saját fantáziájára bízva. Az együttes első lemeze, a Dúzs 2017 tavaly ősszel jelent meg a Fonó gondozásában. A népzenei albumon mezőségi (palatkai, széki, Sajó-menti és buzai), moldvai és szatmári muzsikák hallhatóak.

Kubinyi Júlia, Kurdi Gábor, Pusko Márton trió

Kubinyi Júlia 2012-ben Népművészet Ifjú Mestere címmel, 2013-ban Junior Prima díjjal kitüntetett népdalénekes, akit sokan a Fölszállott a páva televíziós népzenei vetélkedő első szériájának (2012) döntős szólistájaként is ismerhetnek. Kurdi Gáborral és Pusko Mártonnal alkotott triójuk izgalmas és változatos hangszerelésben mutatja be a Kárpát-medence azon tájegységeinek magyar népzenéjét, melyek a teljes vonószenekari felállástól eltérően egy vagy két hangszerrel megszólaltathatóak.

Polonez

A XVIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és az együttes vezetője, Balogh Katarzyna közel 15 éve azzal a céllal hozta létre a Polonézt, hogy Magyarországon hagyományt és ismertséget teremtsen a lengyel népdal és néptánc világának. Az együttes a kezdetek óta fontos szerepet játszik a hazai lengyelek életében, repertoárjában megtalálhatóak népi és regionális táncok, mint például polonez, kujawiak, oberek, podhale, krakowiak, tańce kaszubskie, lubelskie, śeredzkie, łowickie, góralskie, középlengyel szvitek, csárdás, palotás.

 

Hurdy Gang zenekar

A trió anyanyelve a magyar népzene, de olyan más műfajok felé is szívesen kitekintenek, párhuzamot állítanak, mint a jazz, a világzene vagy más népek népzenéi. Hangzásvilágukat a burdon zenére építik. A tekerő, valamint a különböző fúvós hangszerek és a cimbalom egymásba fűződő, improvizatív játéka zseniálisan egészítik ki egymást. Ezt a harmóniát a magyar népzene mellett a latin és jazz ritmusokban is jártas dobos teszi tökéletessé.

 

Tükrös zenekar

A Tükrös Zenekar azon kevesek közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy a legjobb falusi bandák összeszokott “kamara muzsikálása”. Ez magában hordozza azt a fajta erőt és dinamizmust, ami minden korban megállja a helyét. Az együttes kizárólag az autentikus megszólalás eszköztárával dolgozik – szerintük ma is elő lehet csalni ebből a muzsikából ugyanazt az életerőt, ami a hajdani fiatalokat vérét hajtotta, amikor a legjobb muzsikusok húzták a fülükbe kedvenc dallamaikat.

 

Rozsdamaró zenekar

A szegedi Rozsdamaró zenekar 2000-ben alakult, 2005-ben már a Népművészet Ifjú Mestere címmel tűntették ki őket. Magyar népzenét játszanak – nevezhetnénk ezt hagyományos zenének, népi tánczenének, parasztzenének, falusi cigányzenének, illetve, ami a jelzőket illeti, Kárpát-medenceinek, kelet-közép-európainak, magyarországinak és romániainak, vagy akár poszt-osztrák- magyar-monarchiainak is.

 

Lohr Kapelle

A Lohr Kapelle 1996-ban alakult Ujflucher Buam néven. Eleinte a hagyományőrző tánccsoport kisérése volt a cél, majd önálló fellépések is következtek. Küldetésük megszerettetni a fiatalokkal az élő, fúvós zenét, a sváb hagyományok ápolásával együtt.  Széles repertoárunkon szerepel a svábzenén

kívül tánc-, komoly-, könnyű-, mulatós-, film-, koncert-, sőt még disco zene is!

 

Násfa együttes

A zenekar a Zeneakadémián végzett három fiatal népzenész lány (egyikük Junior Príma-díjas) célja, hogy a ma embere is rá tudjon csodálkozni az elődeink által kimunkált és lecsiszolt muzsika szépségére, mint egy drágakővel kirakott arany ékszerre. Mint ahogy egy nyakláncon sokféleképpen csillan meg a napfény, az örökségül kapott értéket, az autentikus magyar népzenét sok színben, Somogytól egészen Moldváig képes bemutatni az együttes repertoárja.

 

Servet zenekar

A Servet zenekar moldvai autentikus csángó népzenét játszik. A zenekar tagjai a Kárpát-medence különböző településeiről érkeztek és mindannyian kicsi koruk óta foglalkoznak népzenével. Van köztük olyan, aki gyermekkora óta furulyázik, énekel, és élteti azokat a szokásokat, melyeket a csángó közösségben megtanult, de olyan is, aki a moldvai kobozjáték szerelmeseként alázattal viszi tovább a moldvai zenészek hagyatékát.

 

Suttyomba zenekar

A Suttyomba zenekar 1993-ban alakult gyomaendrődi, népzenét kedvelő fiatalok összefogásával. Repertoárjukban megtalálhatók a történelmi Magyarország valamennyi tájegységének népzenéi, úgymint a kis-magyarországi, az erdélyi, a román, a felvidéki és a délszláv zenék. Kiemelt figyelmet fordítanak az archaikus hangszeres hangzás és a népzenei eredetiség megőrzésére.

 

Zagyva banda

Az elmúlt tizenöt év alatt a hazai népzenei élet egyik meghatározó képviselőjévé vált a Zagyva Banda és számos szakmai elismerést tudhatnak magukénak. A Táncházmozgalom egyik legaktívabb zenekara, repertoárjukban a Kárpát-medence népdalai és táncmuzsikái is szerepelnek.

 

András Orsolya

A 28 éves csíkszeredai András Orsolya népdalénekesnő, aki Népi ének – Népzeneelmélet szakon végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Szabadidejében megtanult népi hangszeren (gardon) is játszani. Célja énekelt és táncolt anyanyelvünk ápolása és átadása. Számos együttesben megfordult már, jelenleg például Mihó Attila és barátai formáció tagja.

 

 

Márványos tamburazenekar

Koncertjeiken egy időutazásra hívják a közönséget és ezáltal tartalmas kikapcsolódást nyújtanak a polgári muzsika kedvelőinek. Fellépéseiken a magyar népzene gyöngyszemei, a boldog békeidők hangulatát idéző filmslágerek, nóták egyaránt megszólalnak. Dalaikban ötvözik a tárogató és a klarinét hangzásvilágát a tamburáéval. Virtuóz szólókkal és cimbalomkísérettel jelenítik meg egy kor hangulatát, ahol ünneppé lehetett varázsolni a hétköznapokat is.

 

Sültü zenekar

A Sültü Zenekar nem feldolgozásokat és világzenét játszik, hanem eredeti moldvai csángó és gyimesi népzenét; olyat amilyet idős csángó mestereiktől tanultak. Számukra az eredeti csángó népzene, az igazi tánc alá való zene.

 

 

 

Bakator zenekar

A zenekar 2009-ben azzal a szándékkal alakult, hogy muzsikájukkal őrizzék azt a kincset, amit népzenének hívunk. Állandó kísérő zenekarként közreműködnek a derecskei Szivárvány Néptáncegyüttes, a földesi Szélrózsa Néptáncegyüttes, a sátoraljaújhelyi Zemplén Néptáncegyüttes, a komádi Körös-körül Néptáncegyüttes és a balmazújvárosi Hímes Néptáncegyüttes munkájában. Emellett szoros kapcsolatot ápolnak a hajdúböszörményi Bocskai Néptáncegyüttessel.

 

Korinda zenekar

A Korinda zenekar a moldvai népzene mellett a többi csángó vonatkozású terület (Gyimes, Barcaság) valamint a keleti székelység és a környező románság népzenéjével is foglalkozik. Az eredeti felvételekről és az adatközlőktől megtanult muzsikát a maga egyszerűségében szeretik játszani, ugyanakkor állandóan keresik a saját értelmezést, az egyedi előadásmódok lehetőségét is.

 

Zabavna Industrija

A Zabavna Industrija zenekar 2008-ban Budapesten. Tagjai kivétel nélkül a délszláv zene szeretői, többen a szerb, horvát, rác nyelv beszélői. Délszláv zenei repertoárjuk szerb, horvát, bunyevác, sokác, bosnyák, macedón népdalokból és műdalokból áll. Céljuk a délszláv zene megszerettetése és a hagyományok megőrzése.